Szekeres Tibor becslése szerint eddig körülbelül 60-100 ezer ügylet dőlt be, ez a bankszektor által kibocsátott ingatlanhitelek nagyjából 8 százaléka.
Miközben az ingatlanpiac likviditása gyakorlatilag nulla, nem adnak el ingatlanokat, sőt, inkább visszavonják az ajánlatokat a piacról, mint hogy lejjebb menjenek az árak.
Ez egyfelől jó, mert a piac megtartja az ingatlanértékeket, ez jó a bankoknak, mert így a fedezeti értékek szinten maradnak. De nem lehet eladni a lakásokat, ez pedig egy ördögi kör.
Egy helyben állnak a bankok, több ezer eladhatatlan ingatlannal, azt pedig sokan nem tudják, hogy minél tovább tartja a portfóliójában a bank ezeket a rossz hiteleket, annál több tartalékot kell rá képeznie. Tehát a bankoknak most kétségbeesetten kell a profit, hogy a következő hónapokra tartalékolni tudjanak – szögezte le az Axa csoport Magyarország országigazgatója a Világgazdaságnak adott interjújában.
Arra a kérdésre, hogy a „kétségbeesett” profitszerzés csak a nehéz időkre való felkészülés-e, Szekeres Tibor úgy válaszolt: azzal, hogy magasan tartják a marzsokat a bankok, csak készülnek a tartalékolásra. De ezek még néhány hónap, és úgy eltűnnek, hogy nyomuk sem marad. A bank kettős szorításban van: a betétesek követelik a magas kamatokat, miközben a hitelkamatokat lejjebb kellene vinni.
A marzsot ráadásul jelentősen befolyásolják a hitel járulékos költségei is, amelyek nálunk különösen magasak. Itt a legdrágább a hitelezés a régióban, miközben számításaim szerint átlagosan a megkeresett pénzmennyiség egy hitelen nagyságrendileg mindenhol körülbelül ugyanakkora. Ahhoz viszont, hogy ez így legyen, nálunk sokkal többet kell „rátenni egy hitelre”, mert külföldön sokkal nagyobb a volumen. A lakáshitelezés ráadásul a legdrágább, mert sok munka van vele.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.