BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Stiglitz: Amerika élénkíts, vagy pusztulj!

Amint a fellendülés zöld rügyei elbarnultak, felmerült a kérdés, vajon megbukott-e a gazdaság maszszív fiskális ösztönzéssel végrehajtandó újraindítása? Vajon kudarcot vallott az ismét tesztelt keynesi közgazdaságtan? – teszi fel a kérdést Joseph E. Stiglitz, a Columbia Egyetem Nobel-díjas közgazdász professzora.

A kérdésnek csak akkor lenne értelme, ha a Keynes nevével fémjelzett gazdaságpolitikát valóban kipróbálták volna. Jelenleg éppen erre lenne szükség: újabb, nagy adag fiskális ösztönzésre. Ha ez nem történik meg, akkor egy még hosszabb időszakkal kell szembenéznünk, amelyben a gazdaság nagy munkanélküliséggel és a kapacitásai alatt működik.

Az Obama-kormányzat láthatóan csalódott és meglepődött, amikor a munkanélküliség emelkedését és magas szintjét tapasztalta. Márpedig ezen nincs mit csodálkozni, mert mindez megjósolható volt. Az ösztönzés sikerének igazi mércéjét ugyanis nem a munkanélküliség aktuális szintje adja, hanem az, milyen lenne az élénkítés nélkül. Az Obama-kormányzat arról mindig világosan beszélt, hogy mintegy hárommillió munkahelyet teremt, többet, mint amennyi egyébként létrejönne. A válság által okozott sokkhatás azonban olyan súlyos volt, hogy a korábbi, hatalmas fiskális ösztönző csomag sem volt elégséges.

Van azonban egy további probléma is: az Egyesült Államokban a tavaly jóváhagyott, közel 800 milliárd dolláros élénkítő program mindössze negyedét költik el az idén, és ez a hányad is csak lassan startol. Időközben az amerikai kincstárnak szembesülnie kellett a masszív – 200 milliárd dollárt meghaladó öszszegű – bevételi elmaradásokkal. Az államok többségét alkotmányos előírások kényszerítik költségvetésük kiegyensúlyozására, ami azt jelenti, hogy a helyi kormányzatok vagy adót emelnek, vagy megkurtítják a kiadásokat. Ez pedig semlegesíti a szövetségi kormány pozitív élénkítő akcióit.

Mindezek tetejébe a szövetségi ösztönző programot úgy állították össze, hogy annak egyharmadát tette ki az adócsökkentés, amelyről a keynesi gazdaságpolitika hívei előre megmondták, gyenge hatékonyságú lesz. A nyomasztó adósságterheket cipelő háztartások – a komor foglalkoztatási és nyugdíj-megtakarítási kilátásokkal szembesülve – mindössze a töredékét költötték el annak, amennyit adócsökkentések formájában megkaptak. Az Egyesült Államokban és másutt is nagy figyelmet fordítottak a bankrendszer megmentésére. Erre ugyan szükség volt a növekedés helyreállításához, de önmagában nem elégséges.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.