Simor: a devizahitelek nélkül alacsonyabb lehetne az alapkamat

"Hazánk sérülékenységét fokozta a lakosság túlzott eladósodottsága" - hívta fel a figyelmet Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön, az MKB Bank befektetési konferenciáján. Az emberek Magyarországon a jövedelmük 90 százalékát költötték el a válság előtt, a hitelek törlesztőrészletei pedig a jövedelmek 13 százalékára rúgtak, ami meghaladja az euróövezet átlagát is.

Súlyos probléma hazánkban a nagy mennyiségű fedezetlen devizaadósság, a balti államok után Európában Magyarországon a legmagasabb az ilyen tartozás, ha pedig a változó árfolyamú fizetőeszközű országokat nézzük, az elsők vagyunk az unióban.

A hatalmas devizahitel-állomány veszélye, hogy a forint gyengülése esetén likviditási és tőkeproblémákat okozhat a bankoknál. A monetáris politikát is korlátozza a devizahitelezés – figyelmeztetett Simor, aki szerint devizakölcsönök nélkül jelenleg lényegesen enyhébb lehetne az alapkamat.

A jegybankelnök szerint a jövőbeni kockázatok kivédése érdekében van szükség arra, hogy korlátozzák a lakosság devizában való eladósodását. Bár kisebb mértékben, de forinthiteleket is korlátozná a jegybank. Erre Simor szerint azért van szükség, hogy a bankok inkább a vállalatokat hitelezzék, és a GDP ne a belső fogyasztás, hanem az exporton növekedése miatt nőjön.

Mint arról korábban beszámoltunk: ha a jegybank elképzelései szerint szigorítják a devizahitelek felvételét, egy átlagjövedelmű család, ha csak minimális magántőkéje van, legfeljebb egy panellakást vagy egy másfél milliós autót vásárolhatna, a minimálbérre bejelentettek pedig lényegében kiesnének a hitelpiacról.

A pénzügyi szolgáltatók attól tartanak, hogy tovább lassíthatja a magyar lakáshitelpiacot a jegybank által javasolt intézkedéscsomag, hiszen mind a hitel/fedezet arány, mind a törlesztésre fordítható jövedelem korlátozása jelentősen leszűkíti a potenciális adósok körét.

A jegybank elnöke szerint azonban a hitelezési feltételek szigorítása - ahogy azt az MNB javasolta - rövid távon 0,1-0,2 százalékkal mérsékelheti a gazdasági növekedést, hosszabb távon azonban éppen hogy ösztönözheti azt.

Az aktuális devizaárakról itt tájékozódhat!

További részletek a holnapi Világgazdaságban!