Gondban a pénzügyi cégek
A gyenge üzleti teljesítmény oka, hogy a szektornak 2009-ben szimultán több kedvezőtlen tényezővel kellett szembesülnie. Az új kihelyezések növekedését nagyban gátolta, hogy az egyik oldalról mind a gépjármű-, mind az ingatlanfinanszírozás iránti kereslet erőteljesen visszaesett az év első felében (és azóta sem indult növekedésnek), másrészt a banki finanszírozás zuhanásával párhuzamosan erőteljesen mérséklődött az újonnan kihelyezhető források mennyisége is. (A pénzügyi vállalkozások nagyobb részt a bankoktól, kisebb részben pedig a tőkepiacról szereznek kihelyezhető forrásokat, mivel nem végeznek betétgyűjtést.)
Az üzleti aktivitás mérséklődésével párhuzamosan gyorsuló ütemben romlott a követelések minősége is. 2008 végéig a késedelmes tételek aránya folyamatosan, de mérsékelt ütemben emelkedett, ám az első fél évben jelentősen megugrott, és a hiteleknél megközelítette a 9 százalékot. Ennek elsősorban az az oka, hogy a devizakölcsönöknél – amelyek aránya a pénzügyi vállalkozásoknál még a bankokénál is magasabb – növekedett az adósságszolgálati teher, az adósok jövedelemtermelő képessége csökkent, és a bevont fedezetek értéke szintén a korábbi szint alá esett.
A romló portfólióminőség pedig láthatóan nem használt a jövedelmezőségnek: bár a kamatrés a kedvezőtlen körülmények ellenére továbbra is nagy maradt, és a költségszint is mérséklődött, a nem teljesítő ügyletekből eredő értékvesztés emelkedésének hatásait így sem sikerült ellensúlyozni. Figyelemre méltó, hogy a felügyelet adatai alapján a 270 hazai cég 44 százaléka volt veszteséges az első fél évben, ráadásul úgy, hogy szezonális okok miatt általában ebben az időszakban képződik magasabb eredmény. Mindezek tükrében az is előfordulhat, hogy 2009 egészére vonatkozóan jelentős egyedi veszteségek jönnek a piacon, s az sem kizárt, hogy összesítve az egész alszektor is mínuszban zárhat.
A még 2008-ban is jelentős osztalékkifizetések miatt nem javult a szektor tőkehelyzete sem, sőt, a június végéig tartó 12 hónap alatt 6,9 százalékkal csökkent az összesített saját tőke nagysága. Az első fél év végén pedig már 36 olyan szolgáltatót tartott nyilván a PSZÁF, amely nem teljesítette a minimális követelményeket, ez a szám duplája az egy évvel korábbinak.
A szolgáltatói létszám alakulásában viszont egyelőre nem tükröződik a gazdasági válság hatása, hiszen az év első hat hónapjában kilenc új vállalkozás alakult, és csak egy szűnt meg, nagyjából hasonlóan a megelőző néhány negyedév irányzatához. Ennek viszont pusztán az az oka, hogy az új cégalapításokat jellemzően még a válság előtt kezdeményezték, az új szolgáltatók pedig – megfelelő refinanszírozás hiányában – nagyobbrészt mindeddig nem tudták megkezdeni a tevékenységüket. (A felügyelet egyébként ezen szolgáltatók részére általános szabályként 2009 végéig adott határidőt a tőkehelyzet rendezésére, 2010. júniusig pedig az üzleti tevékenység megkezdésére.)
A jövő évre vonatkozó várakozások jó esetben is csak óvatos optimizmusról tanúskodnak. Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója szerint a lakásvásárlási hajlandóság 2010 második fél évétől indulhat erősödésnek, de a válság előtti, 2008-as ingatlanpiaci helyzet csak 2011 közepére térhet viszsza. Az árak alakulása pedig átlagosan a kereslet változásaitól függ, ennek megfelelően – véli az ügyvezető igazgató – a csökkenő tendencia a jövő év első felében még marad. A hitelezési volumenek visszaesése ugyanakkor Kühne Kata szerint tartósabb is lehet, mindenesetre az idei évhez képest jövőre némi növekedésre számítanak a cégnél. Több bizonytalan tényező nehezíti ugyanakkor a jövőbe tekintést, amelyek közül a legfontosabb a 2010-es parlamenti választás, amely eddig is gyakran jelentett fordulópontot a piac működésében – mutatott rá az ügyvezető igazgató. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.