Rekordok és mélypontok - Ez történt a forinttal 2009-ben

A 2009. január eleji híradásokat nézve kevesen tudták volna megjósolni, hogy milyen nehéz év elé néznek a régió devizapiaci szereplői. A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András bizakodóan nyilatkozott a forint árfolyamáról és a kamatcsökkentési kurzusról, Szlovákia január elsejétől bevezette az eurót, és erre reagálva az akkori pénzügyminiszter, Veres János is kijelentette: Magyarország 2009. szeptember 30-ig megnevezi az euróbevezetés céldátumát.

A 2008. októberi pénzügyi válság elmúltával és az IMF és az Európai Unió nyújtotta hitelkeret segítségével úgy tűnt, a pillanatnyi stabilitási problémák helyett újra egyéb fundamentális tényezők felé fordulhat a gazdaságpolitika. Januárban azonban lejtmenetbe kapcsolt a forint, jelezve, még mindig igen sérülékeny a forint, a zuhanás pedig egészen március közepéig tartott.

A forint január 3-án még 266-268 közötti sávban mozgott az euróval szemben, a Budapesti Értéktőzsdén a vezető papírok árfolyamai kezdték kiheverni az október-novemberi sokkot, az OTP január 3-án már 2990 forint felett zárt, a tőzsdeindex, a BUX 5-én átlépte a 13 ezer pontot. A zuhanás akkor vette kezdetét, amikor Oroszország ismét bevetette a gázfegyvert Ukrajna ellen. A régióba befektetni szándékozók kockázati hajlandósága csökkent, a régiós devizák és papírok zuhanásba kezdtek.

Összehasonlításképpen nézze meg a jelenlegi árfolyamokat

Februárban a nem sokkal korábban beiktatott Obama amerikai elnök azzal a bejelentéssel állt elő, hogy újabb bankok mehetnek csődbe, sorra jöttek a Magyarország adósi besorolását leminősítő értékelések.

Évkezdet után alig egy héttel a forint árfolyama áttörte a 275-ös határt, és március elején már 312 forintért jegyezték az eurót. A történelminek tekintett 300 forintos határt a magyar deviza már március 4-én áttörte, ám a zuhanás itt nem állt meg. Március 5-án az árfolyam már 315 forint felett is járt, de 318 HUF/EUR szinten is történtek jegyzések.

A forint árfolyamának zuhanását csak a jegybank közbeavatkozása mentette meg: az MNB intervenciója, valamint az, hogy Simor András nem mondott le a kamatcsökkentési kurzusról, március közepére a 300-as szint alá lökte a forint árfolyamát az euróval szemben.

Elemzők egyetértenek abban, hogy a forint gyengülésében a magyar gazdasági fundamentumok gyengesége mellett a szocialista kormány gazdaságpolitikája iránti bizalmatlanság is hozzájárult - utóbbit erősítette, hogy Gyurcsány Ferenc régiós mentőtervét visszautasították az uniós csúcson.

A piacoknak az a politikai válságkabaré sem tett jót, amelyet a koalíciós pártok mutattak be a tavasz folyamán. A Gyurcsány Ferenc március végi lemondása után az MSZP és az SZDSZ között előállt bizonytalanság csak rontott a helyzeten.

A hazánkkal és a régióval szembeni befektetői bizalom csak Bajnai Gordon válságkezelő kormánya és a Bajnai-féle válságkezelő csomag elfogadása után állt helyre.

A megszorításokkal, költsévetési kiadáscsökkentéssel együttjáró válságkezelés hatására két dolog történt a forintpiacon: lassan ugyan, de sikerült visszaszereznie a kormánynak a befeketők bizalmát. A forint árfolyama májustól szeptember végéig egyértelműen emelkedő trendet mutatott.

A hazai deviza a márciusi mélypontról májusban a 290-300-as sávból a 281-286-os sávba mozdult, majd kisebb kilengésekkel szeptemberre egészen 265-ig erősödött az euróval szemben.

A jövő évi költségvetés viszonyag zökkenőmentes elfogadása, valamint az a tény, hogy Magyarország nem veszi igénybe a készenléti IMF-csomag utolsó hitelrészletét, az év végére a 270-es szint közelében stabilizálta a forintot az euróval szemben.