Az idei is a befektetési alapok éve lehet - MKB elemzés

Tapasztalatok a válság előtt

Dinamikusan növekedett a befektetési alapok hazai piaca krízis előtti időszakban. Az éves átlagos növekedés 2004-2007 között 37 százalék volt, az alapok GDP-arányos állománya 4,8 százalékról 12,5 százalékra növekedett.

Tavaly előtt azonban mintegy 21 százalékot zuhant az alapok nettó eszközértéke, és a csökkenés egészen 2009 második feléig meg sem állt. A magyarországi befektetésialap-piac alakulása 2009-ben két jól elkülöníthető szakaszra – egy hanyatlóra és egy emelkedőre – bontható, a globális és a hazai válság alakulásának lényegében megfeleltethető folyamatokkal – véli Molnár Péter, az MKB Bank stratégiai elemzője.

Nézze meg a legjobb befektetési alapok rangsorait

Mérséklődő visszaesés

Az alapok nettó eszközértéke az első félévben folyamatosan csökkent a tőkekiáramlás következtében, az összesített hozam azonban minden hónapban pozitív volt, a februárit leszámítva. Az elemző szerint a első félévi piaci csökkenés számos okra vezethető vissza. A válsággal járó gazdasági visszaesés és a bizonytalanság elfordította a befektetőket a kockázatosnak ítélt eszközöktől. A kiemelkedően magas betéti kamatok és kötvényhozamok pedig csökkentették a befektetési alapok versenyképességét. Mivel a háztartások birtokolják a befektetési alapok többségét, a lakosság gazdasági helyzetének alakulása (csökkenő reáljövedelem, növekvő munkanélküliség stb.) szintén kiemelt jelentőségű tényező. 2009 szeptemberének végére a háztartások tulajdonában lévő, a bankok számára ügyfélforrást jelentő legfontosabb megtakarítási formákon belül (betét, hitelintézeti kötvény, befektetési alap) az alapok aránya az egy évvel korábbi 23,7 százalékról 16,6 százalékra csökkent, miközben az összes megtakarítás nőtt. Az alapok fennmaradó, hozzávetőleg 40 százalékát alapvetően intézmények (27%), nem pénzügyi vállalatok (7%), és külföldiek (2%) birtokolják. A hazai befektetési alapok nettó eszközértéke 2009 júniusáig 2,4 százalékkal csökkent.

Pozitív cashflow a második félévtől

A globális befektetői hangulat javulását már tavasszal érezni lehetett, a hazai pénzügyi rendszer stabilizálódott, megnőtt a kereslet a kötvények iránt, lefelé indultak a hozamok és a betéti kamatok., valamint javult a lakossági megtakarítási kedv. Az év második felében így a befektetési alapok piacán is megfordult a trend: minden egyes hónap nettó tőkebeáramlással és pozitív hozammal zárult, bőven fedezve az első félévi lemorzsolódást. Ehhez részben pénzügyi csoporton belüli befektetési-szerkezet átalakítások is hozzájárultak. Ezek hatására az alapok nettó eszközértékének éves növekedése mintegy 18% volt 2009-ben.

Változó igények

Átrendeződött az alapok palettája is: az elsősorban a lakosságnak szánt, korábban népszerű, zártvégű garantált alapok piaca erős csökkenésnek indult, mivel az alapkezelők nem indítottak újakat a lejáróak helyett. Arányuk a nyilvánosan forgalmazott alapok között egy év alatt 22,0 százalékról 15,5 százalékra csökkent. A garantált alapok sikeressége eltérő: az év során összességében elfogadható hozamot produkáltak. A pénzpiaci-, illetve likviditási alapok vagyongyarapodását segítették mind hozam, mind tőkevonzó képesség szempontjából a magas betéti kamatok, illetve a kötvényhozamok is, mivel ezek az alaptípusok kizárólag ilyen eszközöket tartalmaznak. A pénzpiaci- és likviditási alapok vagyonának és részarányának bővüléséhez (arányuk 37,7%-ról 43,8%-ra nőtt) emellett az is hozzájárult, hogy a lejáró zártvégű alapok jelentős részét pénzpiaci alappá alakítottak át azért, hogy a befektetők lehetőleg ne vonják ki lejáratkor az összes vagyont. Ez nagyjából 49,7 milliárd forint tőkebeáramlást jelentett az év során a pénzpiaci alapoknak, amiből az év végére 19,2 milliárd forint maradt befektetve (39%).

Folytatódó növekedés

Az elemző úgy véli, hogy ebben az évben a magyar gazdaság még mindig stagnálás közeli állapotban marad, sok bizonytalanság mellett. A legvalószínűbbnek ítélt forgatókönyv szerint azonban a befektetési alapok állománya tovább növekszik. A további bővülést egyrészt az alapok mögötti eszközök hozama biztosítja. A befektetési alapok portfoliójában 43% betét, 22% állam- és vállalati kötvény, illetve diszkontjegy, 22% részvény, 10% ingatlan. Az eszközönként becsült éves hozam alapján 2010-re átlagosan 8-9% körüli hozamot várnak. Másrészt a folyamatosan stabilizálódó pénzügyi környezet ismét versenyképessé teszi az alapok hozamait, egyes alaptípusok pedig jó beszállási pontot jelenthetnek a befektetőknek 2010-ben. A bankok is mind kevésbé szorulnak rá az elszámolóár körüli, vagy afeletti betétgyűjtésre, a hosszú távú megtakarítások megszerzésének jelentősége jobban előtérbe kerül. Ehhez járulnak még hozzá a januártól bevezetendő, hosszú távú megtakarításokhoz fűződő adókedvezmények. Emellett jelentősen – és várhatóan tartósan – megemelkedett a lakosság megtakarítási hajlandósága a korábbi időszakhoz képest, ez 2010-ben nagyjából a GDP 4,1%-a lesz. A befektetési alapok aránya hagyományosan a teljes lakossági megtakarítás tizede körül alakul. Így a hozam mellett várhatóan a pozitív tőkeáramlás is biztosított – állítja Molnár Péter.

A pénzpiaci alapok népszerűsége valószínűleg változatlan marad, mivel a betéti kamatokat jellemzően meghaladó hozamú, kötöttségek nélkül járó megtakarítási forma, alacsony kockázati szinttel. A likviditási alapok előnyeit elsősorban a vállalatok használják ki, de az alaptípus a lakosság körében is igen kedvelt. Az ingatlanalapok népszerűsége valószínűleg még egy jó ideig nem éri el korábbi szintjét, mivel ezek esetében a befektetőket sokkal nagyobb sokk érte, a bizalom visszatéréséhez hosszabb idő kell. Az év utolsó harmadában azonban a tőkeáramlás egyenlege pozitív volt, így szó sincs arról, hogy végleg le kellene írni ezt az alaptípust. Különösen, hogy a nyomott ingatlanárak sok befektetőt beszállásra ösztönözhetnek.

Az MKB becslése szerint a befektetési alap állomány 2010-es növekedése hozzávetőlegesen 15 százalékot ér el a legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv esetén.