A feltörekvő piac a nyerő

A Bloombergnek nyilatkozó Jonathan Garner, a Morgan Stanley elemzője szerint az MSCI Emerging Markets index 34 százalékot emelkedhet az év végéig, a vállalati profitok pedig ez idő alatt 40 százalékkal nőhetnek. Sakthi Siva a Credit Suisse-től úgy látja, mostantól legfeljebb 5,3 százalékkal eshetnek a feltörekvő piacok, a Goldman Sachs-os Thomas Deng pedig a kínai részvényeket ajánlja a befektetőknek, az ázsiai ország tőzsdéje ugyanis a következő tíz hónapban 36 százalékot emelkedhet.
A szakemberek szerint a feltörekvő piacokon a 2004-eshez hasonló jelenségek várhatók az idén. Akkor az MSCI World index két hónap alatt 11 százalékot esett, majd az év végéig 26 százalékot emelkedett. A befektetők pedig – akárcsak hat éve – most is kifelé vonják a tőkét a feltörekvő piaci részvényalapokból, ezúttal a kínai hitelezés szigorítása és az Indiában, valamint Brazíliában várható kamatemelések miatt.
Igaz, az elmúlt hetekben sokat estek a tőzsdék, a részvénypiaci turbulencia legnagyobb vesztesei pedig a feltörekvő piaci energetikai, nyersanyag-kitermelő cégek és a hitelintézetek voltak, például az orosz Gazprom, a brazil Vale bányászati nagyvállalat és az Industrial & Commercial Bank of China. Hozzájárult még a részvények eséséhez az is, hogy az állami tulajdonban lévő Dubai World nem tudott megfelelő programot felállítani 22 milliárd dollárnyi adóssága rendezésére, illetve az, hogy egyes dél-európai országoknak nehézségeket okozhat államadósságuk visszafizetése. „Görögország nagy probléma. Nem azért, mert nagy ország, hanem azért, mert az eurózónában van” – mondta a Bloombergnek Nikhil Srinivasan, az Allianz Investment Management szingapúri befektetési igazgatója.
Talán éppen ez az oka annak, hogy a befektetők egyelőre nem osztják a nagy bankházak optimizmusát, és kifelé viszik a pénzt a feltörekvő befektetési alapokból. Az EPFR Global kutatócég adatai szerint az intézmények 1,6 milliárd, az egyéni befektetők pedig 612 millió dollárt vontak ki az ilyen konstrukciókból az elmúlt két hétben. (Hasonló történt egyébként 2004-ben, akkor az év harmadik és negyedik hetében a professzionális és magánbefektetők összesen 1,4 milliárd dollárt vittek el ezekből az alapokból.)
Érdekesség, hogy Magyarországon éppen fordított a helyzet. A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint januárban több mint 9 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a részvénytúlsúlyos befektetési alapokba.

Ennek több mint felét az OTP Alapkezelő nemzetközi részvényekbe fektető UBS alapok alapja gyűjtötte össze, lapunk információi szerint főleg intézményi befektetőknek köszönhetően. Szintén javarészt intézmények vásárolták az Aegon, a Generali és az MKB kelet-európai, illetve feltörekvő piaci részvényalapjait is. A részvényalapok a hazai kisbefektetők körében hagyományosan sem számítanak népszerű befektetésnek, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az ilyen befektetési jegyeknek alig 13 százaléka van a háztartások kezében. Néhány alapkezelő ennek ellenére arról számolt be, hogy a lakossági befektetők érdeklődése is nőtt a részvényalapok iránt, ennek legfőbb oka, hogy a betéti kamatok csökkentek, miközben a részvényalapok visszatekintő hozamai rendkívül vonzóvá váltak. VG