BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egy időre befejezheti a kamatvágást a jegybank

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (mt) 25 bázisponttal 5,75 százalék-a mérsékelte az irányadó kamatlábat mai kamatmeghatározó ülésén.

A 2009. júliusi 100 bázispontos kamatcsökkentéssel együtt ez már az egymást követő nyolcadik olyan ülés volt, ahol az irányadó ráta lefelé mozdult el. A döntés teljes mértékben megfelelt a saját és a piaci várakozásoknak.

A várakozásoknak megfelelően folytatta az MNB az óvatos kamatcsökkentést, és negyed százalékpontot vágva 5.75%-ra mérsékelte az alapkamatot, amely így a rendszerváltást követő legalacsonyabb szintre süllyedt - közölte Bebesy Dániel portfoliómenedzser (Budapest Alapkezelő) véleményét a mai MNB kamatdöntésről.

A szakértő szerint a januári kamatvágás után az MNB közölte, hogy a hazai reálgazdasági és inflációs folyamatok további kamatcsökkentést tesznek lehetővé, amennyiben a külső környezet azt megengedi. A különös fontossággal bíró kockázati felárak nem változtak jelentősen a januári döntéshez képest. A görög helyzet továbbra is jelentős veszélyforrás, amely mindenképp óvatosságra int, azonban a problémák nem eszkalálódtak tovább. A globális piacok év eleji esését februárban már korrekció követte, ami kedvezett a kockázatvállalási hajlandóságnak. Az időközben itthon megjelent reálgazdasági adatok továbbra is rendkívül gyenge aktivitást tükröztek, ami egyáltalán nem utal inflációs nyomásra. A vártnál jobb negyedik negyedéves adat inkább csak a revíziók miatt mutatott kisebb visszaesést. A januári inflációs szám ugyan nem várt megugrást mutatott, de a most publikálandó legfrissebb Inflációs Jelentés feltehetően még elegendő muníciót biztosított a további kamatcsökkentéshez.

"Várakozásunk szerint a mai döntést követően azonban határozatlan időre leállhat a kamatcsökkentési folyamat. Ezen véleményünket több tényező is támogatja belföldön és külföldön egyaránt" – írja az Equilor.

A külső tényezők között, mindenképpen fontos kiemelni, hogy a piaci hangulat szeszélyesebbé vált az utóbbi időben, ha nem is egyértelműen romlott el. A hazai folyamatokat legfajsúlyosabban az Európai Unió mediterrán tagállamait érintő államháztartási nehézségek befolyásolhatják, ugyanis az államcsőd körüli félelmek különösen a magasabb kockázati besorolás alá eső feltörekvő piaci eszközökre hatnak nyomással, ráadásul ebben a térségben is növekvő hiánytól szenvednek a költségvetések.

Bár Magyarországon a 2010-es deficitcél relatíve alacsony, a választások miatt nálunk is nagyok a kockázatok. Jól illusztrálja a bizonytalanságot a CDS-görbe, amely február elején hat havi csúcsra 272 bázispontig emelkedett az öt éves magyar államkötvények esetében, bár azóta volt némi enyhülés és visszarendeződés a 240 bázispontos szint közelébe.

Az ország kockázati megítélésében döntő jelentőségű lehet az áprilisi választások kimenetele, illetve az új kormány fiskális célkitűzései, ami egyelőre komoly kérdőjeleket vet fel az idei költségvetési hiánycél tarthatóságával kapcsolatban. Ezek miatt szinte kizárható a következő két hónapra, hogy a monetáris tanács az alapkamathoz nyúljon, ezt leghamarabb a választásokat követő időszakban teheti meg.

Ide lehetne sorolni még az inflációs kockázatokat is, tekintve, hogy 2010 januárjában 6,4 százalékra szökött fel a pénzromlási ütem év/év alapon Magyarországon. Egyes vélemények szerint az MNB akár az inflációs várakozásainak a módosítására is kényszerülhet emiatt. Véleményünk szerint az inflációs pályában nem történik szignifikáns változás, vagyis a 2009. júliusi áfa emelések "kiárazódásáva" az év közepétől jelentősen visszaesik a fogyasztói árindex éves szintű értéke és így az év végére a jegybank által kívánatosnak tartott 3 százalékos cél közelébe süllyedhet.

Feltevésünk szerint tehát a mostani 25 bázispontos vágással leállhat a nyár óta tartó (július óta 3,75 százalékkal) süllyedő kamatpálya, és később is, legfeljebb még egy 25 bázispontos vágásra nyílhat tere a monetáris tanácsnak, de ennek a valószínűsége is jelentősen behatárolt, az említett külső (nemzetközi kamatszintek alakulása) és belső folyamatok (költségvetési hiány, országkockázati besorolás) függvényében. Egy negatív forgatókönyv esetében nem zárható ki az sem, hogy még az idén, nyár végétől egy emelkedő kamatpályát árazzon be a piac.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.