Az euró gyengülésnek összetettek az okai és hazai hatása is van – elemzés -

Ráadásul az előrejelzések egy része úgy látja, még korántsem érte el mélypontját a közös fizetőeszköz, amelynek árfolyama tegnap 10 havi mélybe süllyedt a dollárral szemben, érintve az 1,3476-os értéket.

A következő 3 negyedév meglehetősen sok változást és fordulatot hozhat, ezért nehéz lenne megmondani, hogy év végére hol lehet az euró-dollár árfolyam. Annyi viszont mindenképpen kijelenthető, hogy két olyan tényezőt is meg lehet említeni, amelyek rövid távon, azaz az elkövetkező néhány hónapban az euróra nehezednek és inkább a dollár erősödésének kedveznek – nyilatkozta lapunknak Saághy Pál, az Equilor befektetési Zrt devizakereskedője. A szakember szerint az első és talán legjelentősebb a görög válság, amelynek kimenetele meglehetősen kétséges. Annyi bizonyos, hogy ez a probléma nem fog egyik napról a másikra megoldódni.

Egyrészről látható, hogy a többi eurozóna tagállam nem tud, vagy éppen nem akar önállóan segíteni, ezért valószínűleg a Nemzetközi Valutaalap bevonására is sor fog kerülni – mondja Saághy, hozzáréve: Angela Merkel német kancellár szóvivőjének legutóbbi nyilatkozata, mely szerint "a német kormány nem zárja ki az IMF támogatását" szintén ennek valószínűségét erősíti. Ez többek között azt is jelenti, hogy a hitelnyújtás feltételei várhatóan a többi IMF által megsegített országéhoz hasonlóan szigorúak lesznek.

A szigorú megszorítások viszont erős társadalmi ellenállásba ütközhetnek. Ha a megszorításokat nem sikerül véghezvinni, a görög államcsőd sem kizárható – véli az elemző, mint mondja szintén a német kancellártól származik egyébként az a felvetés, hogy a jövőben távozniuk kellene az euróövezetből azoknak az országoknak, amelyek folytatólagosan és visszatérően megsértik az eurózóna szabályait.

A másik tényező Saághy szerint az a várakozás, mely szerint az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed hamarosan megkezdi a piacra „zúdított” bőséges likviditás visszavonását. Ennek egyik jelentős lépése egy legalább 25 bázispontos kamatemelés lehet, amely egyes várakozások szerint még az idei évben bekövetkezhet. Az eurozóna ugyanezt feltehetőleg csak később lépheti meg, legalábbis ha abból indulunk ki, hogy az USA negyedik negyedéves GDP-je már 5,9 százalékos növekedést mutatott év/év alapon, míg ugyanezen adat 2,1 százalékos csökkenést mutatott a közös devizát használó országokban.

Tisztán technikailag szemlélve az euró-dollár grafikonját 2009 decembere óta egy meredeken csökkenő trendet figyelhetünk meg. Jelenleg az árfolyam az 1,3500 környéki támaszokat teszteli. Ezen szint elesése esetén az 1,31 árfolyam felé veheti az irányt a jegyzés.

A folyamat forintra gyakorolt hatásával kapcsolatban Saághy Pál szerint az volt eddig megfigyelhető, hogy míg az euró jelentősen veszített az értékéből a dollárral szemben az év első negyedévében, a forint meglehetősen jól tartotta magát, sőt néhány napja rövid időre 262 alá erősödött az euróval szemben, amely 2009 januárja óta nem látott szint. A forint erősödése részben a Magyarország iránti bizalmat mutatja, ami pozitív, ugyanakkor valószínűleg a spekuláció is közrejátszott abban, hogy ez az erősödés ilyen gyorsan következett be – mondja a szakember. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a spekulánsok a 260-as szintek alá is erősítik a hazai devizát, de amennyiben az árfolyam tartósan ott maradna, az az exportnak igen kedvezőtlen volna.

Valószínűbbnek tűnik és a gazdaság számára is egészségesebb volna egy 260-270 közötti sáv – véli Saághy. A tőkepiacokon egyelőre úgy tűnik, hogy a görög válság ellenére továbbra is kitart a 2009 tavasza óta tartó optimizmus, amely további teret adhat a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a jelenlegi 5,75 százalékos jegybanki alapkamat csökkentésére. Az a tényező, hogy az eurózóna kamatai hosszabb távon is alacsonyak maradhatnak szintén abban az irányban hathat, hogy a hazai alapkamat tovább csökkenhet, hiszen a forint kamatelőnye és ezzel együtt a külföldi befektetők számára a vonzereje így is megmarad és nem kell tartani a hazai deviza drasztikus gyengülésétől.