Gyenge pályán az euró

Ráadásul a holnap kezdődő brüsszeli csúcson vajmi kevés esélye van annak, hogy megállapodás szülessen Görögország pénzügyi megsegítéséről, így szabad az út rövid távon az euró esése előtt, de hoszszabb távon is lefelé ható nyomással számolnak az elemzők, amit az eurótérség pénzügyi helyzetének átalakulása okoz.

Az utóbbi folyamat lényege, hogy a közös pénz alapjául szolgáló monetáris elveket felülírni kényszerülhet az Európai Központi Bank (EKB), nevezetesen a fiskális fegyelmet és az antiinflációs politika eszközéül szegődött erős pénzt. Előbbiről már egyébként sem nagyon lehet beszélni, nemcsak az egyes tagállamokban – gondoljunk csak a déli országokra –, de a térség egészében sem sikerül a deficitcélokat tartani, a 2008-as 2 százalékos hiány tavalyra 6,4 százalékra terebélyesedett, és az idén is legalább 7 százalék lesz. Inflációs nyomás egyelőre nincs a rendszerben, sőt, a válságot legsúlyosabban átvészelő Spanyolországban, Írországban és Görögországban kifejezetten deflációtól tartanak a közgazdászok, hiszen a válság előtti gazdasági szárnyalást ezekben az országokban ingatlanpiaci árbuborék kísérte, amelynek kipukkadása hatalmas árelszívó hatással járt. A térség gazdasága viszont stagnál, és az államok mellett a lakosság is jelentősen eladósodott, így sem további ösztönzőkre, sem a fogyasztás felfutására nincs sok esély, maradt viszont az export.
Szakértők szerint a görög helyzet az egész térség átalakulásának eklatáns példája, s még jól is járt az eurózóna, hogy egy ilyen kisebb tagállam „hívta fel a figyelmet” az alapok kikezdhetőségére. A jövővel kapcsolatban mindenki az euró további gyengülését várja, sőt egyesek szerint a fizetőeszköz könnyen abba a helyzetbe kerülhet, ahol az ezredfordulót követő válság idején volt, amikor a Fedhez képest csak megkésve tudott kamatot emelni a frankfurti jegybank. Akkor 1,164-es szintig gyengült a közös pénz, míg a mostani előrejelzések közül a Nomura és a Société Générale szerint 12 hónapos időtávon 1,25-os euróval érdemes számolni, de például a BlueGold Capital 1,20-os váltást jósol. Szerintük a nulla közeli növekedés és az elszabaduló államadósság megfékezése miatt mozgásképtelen fiskális politikák hatására még akkor is képtelen lesz kamatot emelni az EKB, amikor a Fed – várhatóan az év utolsó negyedévében – már legalább 1,25 százalékra növeli a kamatlábat. Szakértők szerint ez a monetáris divergencia még jó darabig nyomja majd az eurót, de részben segítheti is a térség fellendülését. GT

A tőkepiacokon, úgy tűnik, a görög válság ellenére továbbra is kitart az optimizmus, amely teret adhat az MNB-nek az 5,75 százalékos alapkamat csökkentésére. Sőt, ha az eurózóna kamatai hoszszabb távon is alacsonyak maradnak, az szintén a csökkenés irányába hathat.

A tőkepiacokon, úgy tűnik, a görög válság ellenére továbbra is kitart az optimizmus, amely teret adhat az MNB-nek az 5,75 százalékos alapkamat csökkentésére. Sőt, ha az eurózóna kamatai hoszszabb távon is alacsonyak maradnak, az szintén a csökkenés irányába hathat. Gyenge pályán az euró -->