Alig csökkenő összegek

Hitelezés. Tendenciájában alig mérséklődik a lakástámogatásokra fordított összeg a központi költségvetésen belül, így az új kormánynak szűk marad a mozgástere a jelenleg hatályos szabályozás módosításánál – olvasható ki a pénzügyi tárca által közzétett adatokból. A PM számsorai szerint még tavaly is csaknem kétszázmilliárd forintot költött el lakástámogatás címén a költségvetés, ez még meg is haladja az egy évvel korábbi szintet, és alig marad el az előző években megszokottól.

A kiadások stabilan magas szintje persze nem meglepő: a 2001-es lakástámogatási rendelet megjelenését követően ugrásszerű növekedésnek indult a kamattámogatott forinthitelek kihelyezett mennyisége: az első, 2003-as szigorítást megelőző csúcsidőszakban még havonta csaknem 100 milliárd forintnyi ilyen kölcsönt helyeztek ki a bankok. A feltételek szigorításával, illetve a devizaalapú kölcsönök előretörésével ugyanakkor a havonta kihelyezett mennyiség a töredékére esett vissza, ám ezzel együtt a régi feltételű támogatott lakáshitelekre kifizetendő pénz még évekre több tízmilliárdos nagyságrendű kiadásokat determinál a költségvetésben.

A helyzet persze a visszafizetések és törlesztések növekedésével párhuzamosan javul, ám nem ugrásszerű mértékben. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint februárban még mindig közel 1480 milliárd forintnyi, hazai devizában denominált lakáshitel volt a háztartásoknál, amelynek a legnagyobb részét a 2001-es támogatási rendelet alapján folyósították. (Igaz ugyan, hogy a bankok egy része a közelmúltban kifejlesztett piaci alapon nyújtott forintkonstrukciókat, ám az ezek iránti kereslet egyelőre mérsékelt: havi néhány milliárd forintra tehető az új állomány.)

A most leköszönő kormány persze a maga részéről mindent megtett a költségvetési kiadások visszaszorítása érdekében. A „szocpol” és a régi támogatott hitelek megszüntetésével párhuzamosan új szabályozást vezettek be, amely nagyon szűk mezsgyén engedi mozogni mind a bankokat, mind a hitel felvételében érdekelt ügyfeleket.

Az októbertől elérhető támogatott hitel legfőbb korlátja, hogy csak új lakás építéséhez, illetve vásárlásához igényelhető, vagy akkor, ha az ügyfél meglévő ingatlana korszerűsítése, felújítása mellett dönt. Komoly szűrőt jelent a korhatárra vonatkozó korlát is: e szerint a kölcsönt csak 35 év alatti magánszemélyek, illetve a 45 év alatti, legalább kétgyermekes családok vehetik igénybe.

Az ingatlan vételára emellett nem lehet magasabb a fővárosban és más megyei jogú városokban 25, egyéb településeken 20 millió forintnál. Az igényelhető hitel összegét tekintve – elhelyezkedéstől függően – 12,5, illetve 10 millió forintnál húzták meg a határt, ingatlan korszerűsítésére pedig legfeljebb 5 millió forintot kérhet az adós. Fontos emellett, hogy az igénylőnek életvitelszerűen laknia kell a lakásban.

Ami pedig a lényeget, a kamattámogatás mértékét illeti, azt a magyar állampapírhozamhoz kötötték. Ez alapesetben 40 százalék az állampapírhozamhoz viszonyítva, de a nagycsaládos igénylőknél a gyermekek számától függően ennél magasabb. VG

a hitel csak új lakás vásárlására, építésére, illetve felújítására használható fel

csak az igénylő által lakott ingatlanhoz kérhető

a kölcsön összege Budapesten maximum 12,5 millió, egyéb településeken 10 millió forint lehet

felújításhoz legfeljebb ötmillió forint igényelhető

35 – családosoknál 45 – évben maximált korhatár

állampapírhozamhoz kötött kamattámogatás

Forrás: VG-gyűjtés

a hitel csak új lakás vásárlására, építésére, illetve felújítására használható fel

csak az igénylő által lakott ingatlanhoz kérhető

a kölcsön összege Budapesten maximum 12,5 millió, egyéb településeken 10 millió forint lehet

felújításhoz legfeljebb ötmillió forint igényelhető

35 – családosoknál 45 – évben maximált korhatár

állampapírhozamhoz kötött kamattámogatás

Forrás: VG-gyűjtés

-->