Az Equilor álláspontja szerint továbbra is adottak a feltételek a kéthetes repo jegybanki irányadó kamatláb csökkentésére, így a piaci várakozással összhangban jó esélyt látunk arra, hogy még az idén az 5 százalékos szint alá süllyedjen a kamatszint. A rövidlejáratú állampapírpiaci referenciahozamokból ugyanakkor kiolvasható, hogy a 4,75 százalékos szintet még nem várja a piac három hónapos időtávban.
Egyelőre számottevően meghaladja az infláció a jegybank középtávú célját, márciusban 5,9 százalékra emelkedett a 12 havi árindex a februári 5,7 százalékról. Azt elsősorban még az indirekt adó júliusi megemelésének elnyúló hatása, valamint az energiaárak nemzetközi emelkedése idézte elő. Az MNB elsősorban a fogyasztói kereslet visszaesése miatt, és az ÁFA emelés hatásának kifutása nyomán beálló bázishatásnak köszönhetően 2010 közepétől elérhetőnek látja, hogy az árindex a középtávú inflációs cél közelébe süllyedjen vissza, majd 2011 elejétől a 3 százalékos cél alá is eshet.
Emellett a korábbi éveket jellemző eladósodottság után, tavaly óta mérsékeltebb külső forrásbevonással is finanszírozhatóvá vált az ország, így a javuló egyensúlyi pozíció mérsékeli Magyarország sebezhetőségét is. A magyar állam fizetésképtelenségének esélyét árazó CDS 185 bázispontos szinten mozog továbbra is, ezt az értéket pénteken állította be a mutató, míg az öt éves papírok hozama 5,723 százalékra csökkent, a 10 éves papíroké 6,6 százalékra. A régiós devizákhoz hasonlóan a forint is erősödő pályán mozgott eddig, január óta 3,3 százalékot sikerült kapaszkodnia a hazai devizának az euróval szemben.
Összességében azt mondhatjuk, hogy sem a pénzügyi stabilitás oldaláról, sem pedig a forint árfolyam oldaláról nem indokolt a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetése vagy teljes leállítása. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy több rizikó faktor is övezi a hazai gazdasági kilátásokat. Egyfelől a vasárnap kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz jutó Fidesz gazdaságpolitikája körüli bizonytalanság – nem ismertek az államháztartás átalakítása körüli tervek – valamint a nemzetközi pénzügyi környezetet övező esetleges kedvezőtlen folyamatok – görög adósságválság eszkalálódása, a befektetők kockázati étvágyának hirtelen elapadása – óvatosabb irányba lökheti a monetáris tanács döntéshozóit a következő hónapokban.
Az is a monetáris politika körüli bizonytalanságokat szaporítja, hogy a kormányt alakító párt újabban heves kirohanásokat intézett az MNB és a PSZÁF ellen megkérdőjelezve azok tevékenységét. Emiatt a bizonytalanság miatt talán még nagyobb figyelem vetülhet az MNB munkájára a jövőben, annak fényében, hogy az MNB képes lesz-e megőrizni a függetlenségét az erősödő kormányzati nyomás közepette. Mindezek ellenére úgy véljük, hogy az MNB mindaddig, amíg a nemzetközi befektetői hangulat pozitív marad és Magyarország kockázati megítélése sem romlik jelentősen, folytathatja a kamatvágást már akár május végén is.
Ahogyan arra már a március végi kamatdöntés kapcsán is utaltunk, a magyar gazdaság (ha csak önmagában vizsgáljuk) szomjazza a kamatcsökkentést. Egyelőre nem látszanak komolyan begyűrűzni Magyarországra a nemzetközi hitelpiacon érezhetően növekvő feszültségek, és a belső folyamatokkal kapcsolatban is, a bizakodás tűnik sokkal erősebbnek” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.