Széthúzás az eurózónában

A magyar állampapír-piaci hozamalakulás szempontjából is döntő fontosságú kérdés, hogy tartósan többsebességűvé válik az eurózóna, hiszen az utóbbi években megszakadt reálkonvergenciánk újraindításához nem mindegy, hogy mit tekint majd a piac referenciának, a német bundokat, vagy a jobb napokat is megélt görög kötvénypiacot. Annyi mindenesetre minden bróker számára szembetűnővé vált az utóbbi fél évben, hogy az euró bevezetése óta soha ilyen dinamikus széthúzás még nem volt az egyes tagállamok kötvényeinek hozamgörbéje között. Sőt, az euró 2002-es debütálását követően a különböző fejlettségű és gazdasági struktúrájú országok kötvényhozamai erőteljes konvergenciába kezdtek, alig 50 bázispontos különbséget kértek például 2005-ben a 10 éves futamidejű görög és az ugyanilyen lejáratú német vagy belga adósság után. Ugyanez a spread a déli tagállamok „mini-adósságválsága” nyomán 407 bázispontra nőtt tegnap, ez Görögország eurózóna-csatlakozása óta a legmagasabb szintnek számít – mondta Kovács Roland, az Equilor elemzője.
A 10 éves görög államkötvény hozamszintje 7,161 százalékon tetőzött, ez több mint fél százalékpontos napon belüli elmozdulást jelentett kedden, de még élesebb volt a hozamszint felpattanása a kétéves államkötvény esetében, ahol 1,2 százalékkal emelkedett a hozamszint, ehhez hasonló napon belüli hozamelmozdulásra igen ritkán lehet példát találni – tette hozzá a szakember. Ma még nem látszik, hogy ez a reáldivergencia trendfordulóba csap át, vagy a görög válság megoldódását követően ismét eredeti pályára állhatnak vissza a hozamok – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője. Annyi bizonyos, hogy erőteljes a széthúzás a tagállamok között: északon megtakarító országok vannak, míg a délieknek jelentős a külső finanszírozási igénye. Jelenleg inkább az a trend, hogy a görög kötvényekből éppen a német papírokba ülnek át a befektetők.
Az elemző szerint mára inkább az látszik valószínűnek, hogy a kelet-közép-európai országok, benne Magyarországgal, az eurózóna magállamaihoz konvergálnak, ha ismét beindul a reálgazdasági növekedés. Mint Suppan kiemelte, sokkal versenyképesebbek ezek az országok, és ezer szállal kötődnek a német piachoz.
Bár korábban fennállt a veszélye, hogy Magyarország is jelentősen leválik az eurótérség kamatpályájáról, ma már inkább a hozamfelár szűkülésében lehet bízni. Igaz, a visegrádi országok között is erős a széthúzás, ráadásul az utóbbi folyamat kezdete jóval a pénzügyi krízis kitörése elé datálódik. Magyarország számára viszont még annyi hozadékkal járhat az eurózóna szétválása, hogy ez tartósan a mélyben tarthatja a közös térség kamatrátáját, amit az MNB is kihasználhat, hogy folytassa a kamatvágásokat. GT