Egyetlen euróbevezetési feltételt sem teljesítünk jelenleg

A jelentés megállapítja, hogy a korábban felhalmozódott egyensúlyi problémák és a sérülékenység miatt több ország is olyan komoly feladatokkal szembesült, amelyek miatt az elmúlt években mélyreható kiigazítást kellett végezniük.

A helyzetet súlyosbította a globális pénzügyi és gazdasági válság, s végül az is, hogy a vizsgált országok nagy részében összeomlott vagy meredeken csökkent a reál GDP.

Hazánk a legrosszabbul az inflációs kritérium terén szerepelt. A referenciaértéket egy százalékban állapította meg az európai monetáris hatóság, ennek alapja elvileg a három legkisebb pénzromlást felmutató tagállam átlaga lenne, de végül a jelentős árszínvonal-csökkenést produkáló Írországot országspecifikus tényezőkre hivatkozva kihagyták.

A hosszú távú kamatláb tekintetében is a legrosszabbul teljesítők között vagyunk, a 6 százalékos referenciaszintet 2,4 százalékponttal haladjuk meg. A 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt tavaly sem sikerült elérnünk, egy százalékponttal léptük túl. Az idén azonban még rosszabbul festünk majd, ha végül belemegy az IMF és az EU a hiánycél felemelésébe.
Az államadósság az aspiráns tagállamok közül egyedül nálunk volt a kritikus 60 százalék felett, azonban mindenhol növekedést mutatott a nagy államháztartási hiányok, illetve a gazdaság zsugorodása miatt. Az euró előszobájának számító ERM II-ben egyelőre nem veszünk részt, emiatt magát az euróbevezetés lehetőségét esetünkben nem is vizsgálta az EKB.

Bulgária: mindeddig az egyetlen jelölt volt a régióban, amely ellen nem folyt túlzottdeficit-eljárás, de tavaly nem tudta a bolgár kormány tovább tartani a 3 százalék alatti hiányt. A legnagyobb reálgazdasági lemaradást is ők produkálták, így fenntarthatósági problémákat is emleget velük kapcsolatban az EKB.

Csehország: ha a költségvetési hiány el is szállt (5,9 százalékos volt), az inflációs és a többi kritériumot könnyedén teljesítette a cseh gazdaság. Mivel azonban még nem ERM-tag, egyelőre legalább két évre van az euróbevezetéstől, addig tudja rendezni a költségvetését.

Lettország: noha a 12 havi átlagos infláció jelenleg – főként átmeneti tényezők, többek között a súlyos gazdasági kiigazítás miatt – a referenciaérték alatt van, komoly aggodalmak merültek fel az ország inflációs konvergenciájának a fenntarthatóságával kapcsolatban, hiába vesz részt 2005 óta az ERM II-ben.

Litvánia: a válságban hozzánk hasonlóan korán érintetté vált országgal kapcsolatban szintén a fenntarthatóság miatt aggódik az EKB, meg a majdnem 9 százalékos tavalyi hiány miatt kapott kritikát.

Lengyelország: az elmúlt időszakban gyorsult a pénzromlás üteme, ám ezt a prognózisok átmenetinek tekintik. A recessziót egyedül a lengyelek kerülték el tavaly, így nem fékezte az áraikat a kereslethiány, az államháztartás ennek ellenére óriási hiánnyal zárta 2009-et.

Románia: inflációs szempontból nagyon messze van az egyszázalékos referenciaértéktől, és a hosszú lejáratú kamatok terén szintén. Csak az alacsony államadósság tekintetében áll jól.

Bulgária: mindeddig az egyetlen jelölt volt a régióban, amely ellen nem folyt túlzottdeficit-eljárás, de tavaly nem tudta a bolgár kormány tovább tartani a 3 százalék alatti hiányt. A legnagyobb reálgazdasági lemaradást is ők produkálták, így fenntarthatósági problémákat is emleget velük kapcsolatban az EKB.

Csehország: ha a költségvetési hiány el is szállt (5,9 százalékos volt), az inflációs és a többi kritériumot könnyedén teljesítette a cseh gazdaság. Mivel azonban még nem ERM-tag, egyelőre legalább két évre van az euróbevezetéstől, addig tudja rendezni a költségvetését.

Lettország: noha a 12 havi átlagos infláció jelenleg – főként átmeneti tényezők, többek között a súlyos gazdasági kiigazítás miatt – a referenciaérték alatt van, komoly aggodalmak merültek fel az ország inflációs konvergenciájának a fenntarthatóságával kapcsolatban, hiába vesz részt 2005 óta az ERM II-ben.

Litvánia: a válságban hozzánk hasonlóan korán érintetté vált országgal kapcsolatban szintén a fenntarthatóság miatt aggódik az EKB, meg a majdnem 9 százalékos tavalyi hiány miatt kapott kritikát.

Lengyelország: az elmúlt időszakban gyorsult a pénzromlás üteme, ám ezt a prognózisok átmenetinek tekintik. A recessziót egyedül a lengyelek kerülték el tavaly, így nem fékezte az áraikat a kereslethiány, az államháztartás ennek ellenére óriási hiánnyal zárta 2009-et.

Románia: inflációs szempontból nagyon messze van az egyszázalékos referenciaértéktől, és a hosszú lejáratú kamatok terén szintén. Csak az alacsony államadósság tekintetében áll jól.

-->