A globális válság vége felé haladva Közép- és Kelet-Európa gazdasága a lassú gyógyulás jeleit mutatja. A növekedési kilátások azonban igen eltérőek az egyes országokban: néhol gyorsabb a talpra állás, míg bizonyos gazdaságok érzékenyebbek a folyamatos piaci ingadozásokra. Mindegyikre jellemző azonban, hogy egyértelműen a hosszú távú potenciáljuk alatt teljesítenek. „A válság hatással volt a bankrendszerre is, amely azonban Közép- és Kelet-Európában ennek ellenére stabil maradt, megőrizve jövedelmezőségét, és továbbra is növekedési kilátásokkal kecsegtet” – mondta Federico Ghizzoni, az UniCredit Csoport CEE Banking Operations vezetője.
Jóllehet a régióban változatlanul mutatkoznak lehetőségek a szektor fejlődésére, a válság hatására számos piaci feltétel megváltozott. „Ami a banki penetrációt illeti, úgy gondoljuk, hogy a potenciál változatlan marad, a hitel- és betétállomány növekedése pedig kiegyensúlyozottabb lesz” – mondta Debora Revoltella, az UniCredit Csoport közép- és kelet-európai stratégiai elemzési vezetője a csoport legutóbbi bankpiaci előrejelzésére utalva. Az alacsonyabb gazdasági növekedés következtében, a volumen növekedése a válság előtti szint alatt maradni, de még mindig jóval meghaladja a fejlett piacok teljesítményét.
A most tapasztalható fellendülés főként a vállalati üzletágnak köszönhető, amely elsőként állhat talpra a válság után, és továbbra is a növekedés fő motorja lesz. A magas munkanélküliség és a csökkenő fogyasztás következtében a lakossági üzletág csak lassan képes fokozni teljesítményét. A Közép- és Kelet-Európa és Nyugat-Európa közötti gazdasági konvergenciafolyamat azonban folytatódik, igaz, lassabb ütemben és egy jóval kiegyensúlyozottabb gazdasági modell alapján. „A bankszektor továbbra is a gazdasági konvergencia egyik előmozdítója lesz. Jelenleg úgy látjuk, hogy a hitelezés növekedésének előfeltétele a fogyasztás élénkülése – mondta Revoltella. – A jó hír az, hogy a hitelminőség problémája szempontjából közel vagyunk a fordulóponthoz. Már most látunk némi stabilizálódást a nem teljesítő hiteleknél, és úgy gondoljuk, hogy a trend még az idén megfordulhat.”
A közép- és kelet-európai régió jövőbeli fejlődésében azonban jelentős eltérések várhatók. A piaci vonzerő/kockázatarány kimondottan kedvező marad Oroszország, Törökország és Románia esetében. Más közép- és dél-európai országokban a kedvező piaci vonzerő alacsony kockázati profillal párosul. A válság legmélyebben Ukrajnát, Kazahsztánt és a balti államokat érintette. Ezekben az országokban elkerülhetetlen a növekedési modell újragondolása.
A hitelkereslet csökkenése miatt nem bővül a hitelezés
A válság folyamán a hitelezés visszaesése mögött eleinte a szűkös likviditás, majd a hitelek minőségével kapcsolatos aggodalmak álltak. Az idei év elejére a helyzet egyértelműen megváltozott. A várakozásoknak megfelelően, a hitelkihelyezés volumenének jelenlegi stagnálása a kereslet hiányának tudható be, míg a bankok likviditása túlzottan magas. „A bankok likviditása megfelelő, amit az is bizonyít, hogy a központi bankoknál történő betételhelyezés jelentősen meghaladja a kötelező tartalékok szintjét” – mondta Ghizzoni.
A Közép- és Kelet-Európában működő körülbelül 2 450 bank számára, amelyek mérlegfőösszege együttvéve több mint 2 100 milliárd euró, a kulcskérdés az, hogyan indíthatnák be újra a növekedés motorját. „A válságból való kilábalást inkább a hitelkereslet, nem pedig a kínálat fogja meghatározni” – mondta Revoltella. Így az egyes országoknak a szigorú pénzügyi szabályozás keretei között kell megtalálniuk a kereslet ösztönzésének módját. Ilyen lehetőség az európai uniós források maximális kihasználása – a működési környezet versenyképességének és minőségének javításán keresztül. „Az uniós források, ha teljes mértékben kihasználják őket, akár 1-2 százalékponttal is hozzájárulhatnak a régió nominális GDP-jének 2010-es növekedéséhez, ami a jelenlegi helyzetben komoly tényezőnek számít” – magyarázta Revoltella.
A bankok elkötelezettségére vonatkozóan Federico Ghizzoni kiemelte az UniCredit kedvező pozícióját: „A 2010-es évet kiváló tőkeellátottsággal kezdtük: a régión belüli bővülésre a Bank Austriánál további 2 milliárd euró tőke áll rendelkezésre. Bankjaink többletlikviditással rendelkeznek és készen állnak a hitelezés bővítésére. Nagyszerű hálózattal és az egyes országokban kiváló piaci pozíciókkal rendelkezünk, egyszerűsített belső folyamataink révén felgyorsítottuk a döntéshozatalt és teljes mértékben felhasználhatjuk a csoportunkban meglévő legjobb gyakorlatokat. A közép- és kelet-európai régió továbbra is működésünk egyik alappillére, ahol a növekedési lehetőségeket teljes mértékben kiaknázhatjuk.” A régió legfontosabb bankjainak rangsorát az UniCredit Csoport vezeti, amely Közép- és Kelet-Európában a Bank Austrián keresztül működik. Mérlegfőösszege a régióban 116 milliárd euró, adózás előtti nettó eredménye 1 600 millió euró volt 2009-ben. Az összes eszközállományt tekintve Közép- és Kelet-Európa 13 százalékos részt képvisel a csoportban, így az UniCredit egyúttal a régió egyik igen diverzifikált szereplője is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.