Zsugorodik a betétek piaca

Elveszni látszik a lekötött betétek iránti lelkesedés a lakossági ügyfelek körében: az utóbbi hónapokban a háztartások több pénzt vontak ki a legnépszerűbb megtakarítási formából, mint amennyit újonnan elhelyeztek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint márciusban a háztartási betétállomány a tranzakciókból eredően 95 milliárd forinttal csökkent, mivel a forintbetéteknél 131,5 milliárd forint nettó kivonás, a devizabetéteknél pedig 36,5 milliárd forint nettó elhelyezés történt. A szezonálisan igazított, árfolyamszűrt adatok szerint pedig a forintbetéteknél 87,7 milliárdos nettó kivonás, míg a devizánál 40 milliárd forintnyi nettó elhelyezés történt.

Mindezek eredményeképp az MNB által nyilvántartott állomány is apadni kezdett. Decemberben még éppen 6000 milliárd forint fölött állt a háztartások által elhelyezett, éven belül lekötött betétek mennyisége, ám az első negyedév végére ehhez képest már 200 milliárd forintos mínusz mutatkozott.

Az apadó lakossági betétállomány több okkal is magyarázható: egyrészt a jegybanki statisztikák alapján a pénzügyi szolgáltatók által fizetett kamatok mérséklődése sem akar fékeződni. Az éven belüli forintbetétekért a harmadik hónapban már átlagosan csak 5,41 százalékos kamatot fizettek a bankok és más intézmények, ez – bár mind a jelenlegi 5,25 százalékos alapkamat, mind a három hónapos bankközi kamatláb (Bubor) szintjét meghaladja – már az éves infláció szintjétől is elmarad. A betétben gondolkodó ügyfeleknek emellett számolniuk kell a 20 százalékos kamatadóval is, amely szintén hozzájárul ahhoz, hogy már bőven negatívba csúszott az elérhető reálhozam.

A klasszikus lekötött betéteknek emellett egyre erősebb a konkurenciájuk is: a megtakarítási kedv fenntartása érdekében több pénzügyi szolgáltató magasabb elérhető hozammal kecsegtető, strukturált vagy kombinált konstrukciókkal jelent meg a piacon, házon belüli konkurenciát teremtve ezzel magának.

Az erősebb konkurenciát ugyanakkor kétségkívül a befektetési alapok jelentik a betétek számára. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetsége (Bamosz) adatai szerint április végén történelmi csúcsra, 3400 milliárd forintra emelkedett az alapokban lévő állomány, és csak ebben a hónapban több mint 80 milliárd forinttal emelkedett a vagyonuk. A növekedés nagyobbik részét ráadásul a friss tőke és nem a hozam adta, hiszen ez utóbbi mindössze 23 milliárddal járult hozzá a vagyon gyarapodásához. Az első négy hónapban pedig több mint 300 milliárd forintnyi friss tőke érkezett a hazai alapokba, igaz, ez természetesen nem kizárólag lakossági befektetőktől származott.

Az egyre halványabb kereslet ellenére persze az akciós ajánlatok száma nem vagy alig mérséklődött a piacon, és bizonyos feltételek mellett lehet még 6 százalékos vagy a fölötti éves kamattal kecsegtető ajánlatokat is találni. A Raiffeisen Banknál például 6,50 százalékos éves kamatot is elérhet az ügyfél, ám ehhez új forrást szükséges elhelyeznie, és a kártyás vásárlás is feltétel. Az FHB Kamat Plusz betétjénél a kamatprémiummal szintén elérhető – hat hónapos futamidőnél – hat százalék feletti kamat, ha az ügyfél eléggé aktívan használja a bankszámláját. A CIB a hasonló elven működő Aktív betétjénél kínál hatszázalékos kamatot három hónapos futamidő mellett. A K&H pedig a csoport szolgáltatásait kellő mennyiségben használó ügyfeleket jutalmazza: ha a betétes legalább hét terméket, illetve szolgáltatást is igénybe vesz, évi hatszázalékos kamattal számolhat egy most futó akció keretén belül.

A standard, bárki által igényelhető lekötött betéteknél viszont már jóval szerényebb a felhozatal. A lakossági piacon aktív piaci szereplők ajánlatai között alig találni öt százalék feletti éves kamatot biztosító konstrukciót (az is többnyire akciós, vagy új forrás elhelyezéséhez kötött), de előfordulnak három százalék alatti éves kamatok is a kondíciós listákban. BM