Megfújták a vuvuzelát a pénzintézeti tesztek kapcsán

Nem véletlen, hogy egyes európai bankvezérek heves tiltakozásukat fejezték ki a menetrenddel kapcsolatban, mivel véleményük szerint ezeket az eredményeket csak akkor lehet nyilvánosságra hozni, ha egy füst alatt a bankmentésekről, illetve esetleges hitelkeretekről is megállapodás születhet.

Ennek hátterében az a félelem áll, hogy egyes bankok esetében megnyugtathatja a befektetőket a teszt eredménye, ám egy-két gyengébb láncszem esetében felhívás lehet keringőre egy gyenge eredmény (amely akár az adott bank pénzügyi helyzetének megroppanásához vezethet). Hasonló tendenciák zajlottak le tavaly Amerikában, ott azonban sokáig húzódott a stressz tesztek nyilvánosságra hozatala.

A végén pedig több olyan bank is kaphatott pénzügyi segítséget, amelynek igazából nem is lett volna rá szükséges (sőt, a teszteredmények alapvetően semleges képet alkottak a rendszerről). Könnyen lehet, hogy Európában is csak annyi jelentősége lesz ezeknek a teszteknek, hogy egyes szereplőket megnyugtatnak. Ez azonban nem jelent garanciát arra, hogy a bankok és az államok esetében visszatér a befektetői bizalom, valamint a finanszírozási hajlandóság. Ez utóbbi visszaszerzéséhez sajnos vajmi kevés a bankokról készült látlelet.