Az ügyfelek is megsínylik a bankokra kirótt extra sarcot

Számos, nem kívánt mellékhatás veszélyét rejti magában a parlament elé a múlt héten benyújtott, a pénzügyi intézmények által fizetendő különadóról szóló tervezet, ám a jelek szerint erről az egyre erőteljesebb külső jelzések hatására sem hajlandó tudomást venni a kabinet. A legalapvetőbb probléma a pénzügyi szolgáltatókat terhelő extra sarc mértékéből adódik, hiszen 200 milliárd forint még a piaci szereplők tavalyi eredményeinek ismeretében is nyilvánvalóan túl sok.

A kormány érvelése szerint a hazai intézmények tavaly összesen több mint 300 milliárd forintnyi nyereséget produkáltak, így a teher bár drasztikus, de átmeneti jelleggel elviselhető. Ez az érvelés viszont némileg sántít: az egyáltalán nem öles léptekkel javuló makrogazdasági helyzet tükrében egyáltalán nem biztos, hogy akár a bankok, akár más pénzügyi szolgáltatók reprodukálni tudják a tavalyi eredményt.

A hitelportfóliójuk minősége ugyanis, ha lassabban is a korábbinál, de tovább romlik, és a hetek óta gyengélkedő forint sem javít a helyzeten. És bár a pénzügyi szektor összességében stabilan nyereséges, ez az egyes szereplőkre lebontva már csak részben igaz. A pénzügyi vállalkozások például szektorszinten is veszteséget produkáltak tavaly, és az első tízes boly utáni bankok között is akadtak olyanok, amelyek mínusszal zárták a tavalyi esztendőt. A költséghatékonyság további javításának terén pedig már korlátozottak a lehetőségek: több bank ugyanis már bőven 50 százalék alatti költség/bevétel aránnyal dolgozik, amely európai összevetésben sem rossz.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Rossz hatással a növekedésre és a bankok eredményére, árfolyamára

A hazai bruttó hazai termék akár 0,4 százalékát is eltüntetheti a pénzügyi szolgáltatókra kivetni tervezett különadó – állapítja meg a Költségvetési Tanács elemzése.

A testület szerint a pénzügyi intézmények tervezett adója több mint 165 milliárd forinttal növeli az államháztartás idei bevételeit. Emellett a bankadó hatásai igen erőteljesen érzékelhetők lesznek a következő években, a különadó a gazdasági teljesítmény szinte minden formáját fékezi, mérsékli a fogyasztást, visszaveti a beruházási kedvet, rontja az ország nettó exportpozícióját, csökkenti a versenyszektor béreit és a foglalkoztatottságot.

Az elemzés szerint a jelenlegi szabályozási környezet mellett a bankok képesek akár a terheik hatvan százalékát áttolni a lakosságra. Drágulhatnak a banki szolgáltatások, ez elsősorban a változó kamatozású jelzáloggal biztosított hiteleken, a kedvezőtlenebb betéti kamatfeltételeken és a tranzakciós díjakon lesz érzékelhető. Ennek elkerülése csak a jelenlegi szabályozási környezet változtatásával érhető el. (A piaci szereplőket a magatartási kódex egyik passzusa védi, amely szerint az adóemelés áthárítható.)

A netfolio.hu napokban megjelent elemzése szerint pedig a különadó a két tőzsdei bank – az OTP és az FHB – eredményére és árfolyamára sem gyakorol kimondottan kedvező hatást.

Céláremelés az OTP-nél

Felfelé módosította a Citigroup az OTP-részvényre adott célárfolyamát. A bankpapírt figyelő elemző szerint egyéves időtávon 5941 forintos árfolyam lehet reális, szemben az eddig megcélzott 5867 forintos kurzussal.

További részletek a különadó hatásairól: Félszázaléknyi GDP tűnhet el

Harc a devizapiac ellen

Több hazai hitelintézet is igyekszik enyhíteni az elmúlt hetek devizapiaci mozgásainak hatásait annak érdekében, hogy ne romoljon tovább a lakossági hitelportfólió minősége. Az ügyfelek törlesztési képességével kapcsolatos félelmek nem alaptalanok: a devizahiteleknél meghatározó svájci frank árfolyama immár stabilan 210 forint felett mozog, ez mintegy 15 százalékkal magasabb az év eleji kurzusnál.

Tegnap a Budapest Bank jelentette be, hogy augusztustól mérsékli jelzáloghiteles klienseinek törlesztési terheit. További részletek, valamint az FHB és a K&H Bank kedvezményeiről többet itt olvashat