OTP - 2011 végéig megoldjuk az IMF nélkül is

Hozzátette: 2010 második félévben a magyar költségvetés bruttó finanszírozási igénye rövid lejáratra 1075, éven túli lejáratra pedig 1310 milliárd forint, ami az átlagos heti állampapír-kibocsátás tükrében a piacról is kielégíthető. A finanszírozás az OTP Bank számításai szerint megoldhatónak tűnik 2011-re és a következő évekre is, ám ehhez az szükséges, hogy a fiskális szigor fennmaradjon: amennyiben ugyanis ez nem történik meg, a finanszírozási kockázatok jelentős emelkedésével kell számolni.

Az OTP Bank várakozásai szerint 2010-re 0,4 százalékos GDP-növekedéssel lehet számolni Magyarországon, amelyben figyelembe vették az idén várhatóan gyengén alakuló mezőgazdasági termelés hatását is. Változatlan fiskális politikát feltételezve 2011-től 3,1 százalékos növekedéssel számol a bankcsoport, ám amennyiben a kormány valóban három százalék alatt kívánja tartani a deficit szintjét, úgy a gazdaság csak lassabban, 2,3 százalék környéki mértékben növekedhet 2011-ben.

A bankcsoport 2010 második negyedévében 27,4 milliárd forint, az első félévében 69,75 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el csütörtökön publikált gyorsjelentése szerint, ami 35, illetve 17 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és kevesebb az elemzői várakozásoknál is. A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült konszolidált gyorsjelentés szerint a csoport működési eredménye a második negyedévben 43 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a féléves pedig 18 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, 150 milliárd, illetve 259 milliárd forint volt.

A csoport mérlegfőösszege a második negyedév végén 7 százalékkal volt magasabb mint egy évvel korábban, az ügyfélhitelek állománya 8 százalékkal bővült 7.573 milliárd forintot tett ki. A betétek értéke 5.981 milliárd forintra nőtt, ami 13 százalékos emelkedés egy év alatt.

A Cashline szerint a megítélés szempontjából alapvetően két dolog problémás: egyrészt a gyorsjelentésben lévő pozitív tendenciák fenntarthatósága továbbra is kérdéses, hiszen egy romló globális szentiment kamatemeléseket kényszeríthet ki a régióban, amely a magasabb betéti kamatok révén a nettó kamatmarzsot csökkentheti. Másrészt a hitelportfólióhoz kapcsolódó kockázatok egyre erősebbek, még akkor is, ha a 13 százalékos tier1-ráta továbbra is magasnak mondható régiós összehasonlításban (bár ez még 13,8 százalék volt az első negyedév végén). A problémás hitelek fényében a céltartalékképzés tekintetében további bizonytalanságok vannak a jövőre nézve.