Jó hírek a frankadósoknak

Finanszírozás. Egyes elemzők várakozásával szemben nem módosította tegnap a jegybanki alapkamatot a svájci jegybank, az továbbra is 0,25 százalékos szinten maradt. A svájci frankban eladósodottak ezért duplán fellélegezhetnek: egyrészt várhatóan nem növeli terheiket egy esetleges kamatemelés, másrészt a döntés bejelentése utáni percekben jelentős gyengülésnek indult a svájci frank az euróval szemben. A forint is erősödni tudott, és már csak 213 forintot kértek egy frankért.
vAz erősödésben jelentős szerepet játszott, hogy a svájci jegybank közzétette friss előrejelzéseit, melyek szerint az idén 2,5 százalékos növekedés várható Svájcban, ez magasabb a korábbi 2 százalékos várakozásnál.
Néhány napja a Financial Times arról számolt be, hogy Svájc vezető bankja, az USB arra számít, hogy országuk jegybankja 25 bázisponttal megemeli az alapkamatot. A svájci gazdaság kiheverte a válságot, a foglalkoztatás és a cégek teljesítménye indokolttá tehette az irányadó ráta megemelését.
Az UBS elemzői úgy vélték, hogy a svájci jegybank jobban tart egy ingatlanpiaci buborék kialakulásától és a felpörgő inflációtól, mint az erős franktól. Az ország jegybankja ennek megfelelően már korábban nem akadályozta a frank drágulását, így az folyamatosan erősödött a dollárhoz és az euróhoz képest is.
Ha a svájci jegybank kamatot emelt volna, akkor az még nehezebb helyzetbe hozta volna az elsősorban frankban eladósodott hazai hitelfelvevőket. A frank kamatainak emelkedése nemcsak a hitelkamatokat növelhette volna, de még tovább emelhette volna a frank árfolyamát a devizapiacon.
A svájci központi bank viszont tegnap kora délután úgy döntött, hogy változatlanul hagyja a frank irányadó kamatait. A svájci jegybank ugyanis nem a nála elhelyezett betétekre vonatkozó rátáról dönt, hanem a londoni bankközi piacon kialakuló 3 hónapos futamidejű frankbetét hozamát próbálja egy bizonyos sávon belül tartani. Ez a sáv jelenleg 0,00–0,75 százalék, amelyen belül 0,25 százalék a megcélzott érték.
A frank utóbbi hónapokban tapasztalt erősödése és a forint gyengülése a főbb valutákhoz képest jelentősen megnövelte az elsősorban frankban eladósodott magyar magánszemélyek terheit. Az árfolyamváltozások miatt ugyanis nagyon megemelkedtek a frankhitelek törlesztőrészletei. A probléma növelte a késve vagy egyáltalán nem törlesztő adósok számát.
A kormány azzal számol, hogy néhány tízezer bajba jutott devizahitelesen segíthet a hamarosan felállítandó nemzeti eszközkezelő társaság, amely a Magyar Fejlesztési Bank egyik leánytársaságaként jöhet létre – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap egy tévéműsorban. A Magyar Bankszövetség felmérésére hivatkozva elmondta: körülbelül 93 ezer devizahiteles van nagy bajban.
A miniszter elmondta, hogy október 15-ig kidolgozzák az eszközkezelő társaság koncepcióját. A következő néhány hónapban megalakulhat az intézmény. A bajba jutott devizahitelesek egyéni kérésre forintra átválthatják hiteleiket, ha pedig nem tudják fizetni a törlesztést, akkor bérletre válthatják a tulajdonjogot, lakásukat az eszközkezelő vásárolná meg. Matolcsy György azt állította, hogy a társaság annyi pénzből gazdálkodik majd, „amennyire szükség van”, mert a hitelpiacról és a bankoktól szerzi meg a forrásokat, de az állami költségvetésben nincs erre pénz.
A magyar magánszemélyek 2005-ben kezdtek el svájci frankban eladósodni. A korábbi években a háztartások lakáscélú hitelei nem érték el 2000 milliárd forintot, melyen belül a devizahitelek aránya 8 százalék alatt maradt. Egy év múlva viszont az alig növekedő hitelállományon belül 20 százalék fölé nőtt a devizahitelek aránya.
Ez a tendencia azóta sem állt meg. A teljes hitelállomány három év alatt csaknem megkétszereződött, a devizahitelek aránya pedig már 2008-ra 60 százalék fölé emelkedett. A folyamat a pénzügyi válság és a bankok szigorodó hitelfeltételei ellenére sem állt meg: ugyan kismértéken, de tovább emelkedett a devizahitelek aránya a lakáskölcsönökön belül. Ez év július végén a lakáshitelek 4291 milliárd forint értékű állományának már 64,5 százalékát tették ki a devizaalapúak.
Hasonló tendenciák érvényesülnek a fogyasztási és a kisvállalkozói, sőt az önkormányzati hitelek esetében is. Az átlagembert azonban elsősorban a devizaalapú lakáshitelek érintették. Különösen a frankban eladósodottak terhei nőttek. Az elmúlt hónapokban ugyanis nemcsak a forint gyengült az euróhoz és a dollárhoz képest, hanem a frank is a két jelentős valutához viszonyítva.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint ez év július végén 4251,3 milliárd forint volt a háztartások lakáshiteleinek összege. Ez több mint kétszerese annak, mint amennyi a lakáshitelek felfutása előtti, 2004-es esztendőben volt. Ugyanakkor a devizahitelek értéke 2767,2 milliárd forintnyi volt, ez több mint ötszörös növekedést jelent ugyanennyi idő alatt. Így hat év alatt 7,6 százalékról 64,5-re nőtt a devizahitelek aránya a lakáshiteleken belül. Az utóbbi két évben ugyan megtorpant a hitelállomány bővülése, a devizahitelek aránya azonban ez idő alatt is tovább emelkedett.
Még veszélyesebb tendenciát mutatnak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közölt adatok. Azok szerint ugyanis ez év március és június vége között jelentősen romlott a lakossági hitelek hátralékosság szerinti öszszetétele. Június végén még a lakossági hitelek 73,2 százaléka volt problémamentes, június végén azonban már csak 69,5 százalékuk. Ugyanakkor a 90 napon belüli elmaradásúak aránya 15,7 százalékról 18,2-re, a 90 napon túli elmaradású hiteleké pedig 7,2 százalékról 8,1-re nőtt. Az átstrukturált hitelek aránya 3,9 százalékról 4,1-re emelkedett. GIJ