- Nagyobb irodába költöztek, ilyen nagy a baj? - kérdeztük Lénárd Mariannt, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkárát.
- Már nem fértünk el. Most is minden asztalnál ügyfél van. Május óta 30-40 százalékkal több az érdeklődő, már több mint ötezren kértek tőlünk segítséget. Most ott tartunk, hogy azok a hitelesek is felkeresnek minket, akiknek jól fizető állásuk van.
- Tipikus példák, esetek?
- Az egyik mostani ügyfelünknek 300 ezer forintos a jövedelme, de a jelzáloghitele és az autóhitele a kezdeti 100 ezerről felszökött 180 ezer forintra. Elbocsátották, így nem bírta tovább fizetni a részleteket. Az autó eladása nem elég, mert a lakás törlesztőrészleteire sincs elegendő pénz. A lakáshitel törlesztésének felfüggesztése sem jó megoldás, mert a türelmi idő végén egyben kellene befizetnie az elmaradt összeget.
- A kormány nyolc pontos mentőcsomagjából ténylegesen hány pont segíthet?
- Több értelmezhetetlen a számomra, de találhatók köztük használható elképzelések is. Sok múlik persze a bankokon, de az emberek kicsit úgy érezhetik, védelmet kapnak. Ám szerintünk azokat is menteni kellene, akik jelenleg még törlesztenek, de már erejükön fölül. És a lakáshitelesek mellett a közüzemi adósokon, és azokon is segíteni kell, akik késnek a fogyasztási hiteleik törlesztésével. Probléma viszont, hogy a könnyítések hatására egyre többen direkt nem fizetik vissza a hitelüket. Valódi segítség pedig a forint megerősítése lenne.
- Megéri-e például ötéves futamidő-hosszabbítást kérniük az ügyfeleknek?
- A bankok gyakran 10 évvel is meghosszabbították a futamidőt, a törlesztőrészletet viszont csak elenyésző mértékben, 3-4-5 ezer forinttal csökkentették. Emiatt a családok szinte ugyanabban a helyzetben maradtak, mint korábban.
- És a törlesztés középárfolyamos számítása?
- Kicsit megkésett lépésnek tartom a felügyelet, a PSZÁF javaslatát. Ugyanis amikor még 170-180 forint volt a svájci frank, akkor ez még segítséget jelentett volna, de 210-220-as árfolyam mellett már nem. Elvégre van olyan adós, aki 140 forintos svájci frankkal vette fel a hitelét. Minden átváltást azon a vételi árfolyamon kellene elszámolni, amelyen a pénzintézet megveszi a devizát. Végleges megoldás pedig az lehetne, ha egy kedvező árfolyam mellett forintra válthatnák az ügyfelek a devizahiteleket. Ami ma ráfizetéssel járna.
- Elsőre jól hangzik az is, hogy az adóstól a jelzáloggal terhelt lakás aktuális piaci értékénél nem követelhetnek többet a bankok. Ez igazságos?
- Ki határozza meg a piaci értéket? Egyértelműen azoknak kedvez, akik önerő nélkül vásároltak ingatlant, hiszen ők eladhatják azt, visszafizethetik a teljes adósságot, és úgy tekinthetnek a törlesztőrészletekre, mintha albérletet fizettek volna. Tiltanák az önkényes kamatemelést is. De a bankok nem csak ezzel a tétellel növelhetik ügyfeleik terheit, hanem a kezelési költségek változtatásával is.
- Akkor mi a megoldás? A "népnyúzó bankoknak" kellene lemondani a profitról, netán az óvatosabb hitelfelvétel?
- Az emberek nem tartalékolnak vész esetére és van LCD tévé nélkül is karácsony. A legrosszabb forgatókönyv az ügyfélnek és a banknak, ha végrehajtásra kerül sor. A banki kódex a gyakorlatban semmit sem ér. A kilakoltatási moratórium pedig csak odázza a problémát. Április 15-én lejár a moratórium, mi lesz 16-án?
- Önnek van tartozása?
- Sem nekem, sem a kollégáimnak nincs hitele. Csak így tudunk függetlenek lenni az ügyfelek és a bankok közötti közvetítésben.
(A kormányfő hétfőn a T. Házban azt mondta, a moratórium lejárta után sem lesz kilakoltatás - szerk.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.