Elfogadta az Országgyűlés a devizahiteleseket segítő hét pontot

A hét pontként elhíresült törvény alapján aki a lakáscélú jelzáloghitelének törlesztésével legalább kilencven nap késedelemben van, egyszer kérheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel, ezt pedig a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg.

A gazdasági bizottság több módosító javaslatát is visszavonta a szavazás délelőttjén, így csupán kisebb változtatásokkal került az Országgyűlés elé a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat.

Pontosították a javaslatot azokra az esetekre vonatkozóan is, amikor a szerződés szerint a felmondáskor az addig devizában nyilvántartott tartozást átváltanák forintra. Ilyenkor a kilencvenedik napon túl felszámítandó összeg nem alapulhat a felmondás előtt irányadó kamat mértékén.

Nem került viszont be a végleges törvényszövegbe a gazdasági bizottság egyik fontosabb javaslata, ami szerint a törlesztőrészlet összegén felül nem számíthatnának fel az eredeti szerződésben nem szereplő díjakat. Így ehelyett csupán annyi könnyítést kapnak a nem fizetők, hogy a fennálló tartozáson felül csak a futamidő alattival megegyező követeléseket kérhetnek tőlük.

Nem változnak a lakáshitelek előtörlesztésének feltételei sem a kormány terveihez képest, vagyis 1-1,5 százalék lesz az előtörlesztési díj, kivéve, ha a tartozás kevesebb egymillió forintnál és a fogyasztónak nem volt előtörlesztése a korábbi egy évben.

A végleges törvényszöveg valamivel szigorúbb a fogyasztókkal szemben, mint ahogy eredetileg tervezték, pedig a hónap elején benyújtott indítvány is sokat szigorodott a kormány nyári bejelentéseihez képest.

A képviselők egyhangúlag, 288 szavazattal hozták meg döntésüket. A szavazáson nem vett részt a szocialista frakció, amely a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló vita során kivonult az ülésteremből.