Ekézi a PSZÁF a nyugdíjpénztárakat

A magyar pénzügyi szektor helyzete változatlanul stabil, a működőképességet alapvetően és rövidtávon fenyegető veszély nem látható. A pénzügyi szektor kockázati helyzete lassan javul – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a 2010. második negyedévi kockázati jelentéséből.

A hitelállomány minősége tovább romlott, aminek oka az alacsony szintű gazdasági aktivitás, az év elején tetőzött munkanélküliségi ráta, a növekvő csődgyakoriság, a háztartások és vállalkozások pénzügyi tartalékainak kimerülése, illetve a gyengülő forint miatt a devizahitelek terheinek növekedése. A késedelmes hitelek darabszámát vizsgálva az összes hitelszerződés 38,8 százaléka késedelmes, 23,2 százaléka pedig 90 napon túli elmaradásban van.

A késedelmes szerződések számának gyarapodása markánsan lassult, miközben meglévő állománya gyorsuló ütemben nőtt. A lakossági hitelállományon belül az átlagosnál gyorsabban romlott a jelzáloghitelek minősége: az összes szerződés 23 százalék-a volt késedelmes, 8,2 százalék-a, vagyis 105 ezer szerződés pedig 90 napon túli fizetési késedelmes.

A bankok és bankfiókok átlagos jövedelmezősége – jelentős és növekvő szórás mellett – lényegesen romlott, s az év egészére is csökkenés várható. A 2010 júniusa előtti egy évben 12 bank és 7 bankfiók, tehát a szektor kétötöde termelt veszteséget, a veszteséges bankok eszközeinek részaránya pedig 5,3 százalékról 23 százalékra nőtt. A 12 havi görgetett alapon számolt tőkejövedelmezőség (ROE) átlaga 7,7 százalékra csökkent. A bankszektor kamatmarzsa az év első felében tovább nőtt, mert az eszközoldali kamat jóval kisebb mértékben csökkent a forrásoldalinál.

A biztosítók üzleti teljesítménye romlott, az alszektorra ható kockázatok továbbra is jelentősek. A biztosítási termékek iránti kereslet változatlanul csökken vagy stagnál, érdemi élénkülés csak a unit-linked befektetési konstrukcióknál tapasztalható. A tavaszi vihar- és árvízkárok mintegy 37 milliárd forintnyi kifizetései miatt a nem-élet üzletág jövedelmezősége számottevően visszaesett. A jövedelmezőséget kedvezőtlenül érintette a kereskedési tevékenységből származó eredmény visszaesése. Az alapkezelői szektor kockázatai változatlanul mérsékeltek, noha a kezelt vagyon növekedési dinamikája lelassult. További állománycsökkenést hozhat a kezelt magán-nyugdíjpénztári állományok volumenének várható csökkenése.

A pénztári szektorban a magánnyugdíjpénztárak továbbra is veszteségesen működnek. A működési tartalékok szintje viszonylag alacsony, a rendszeres – a tagszervezésre irányuló – túlköltekezés mai szintjén viszonylag rövid időre elegendő. A működési bevételeket apasztja a tagdíj- és működési bevételek 14 hónapra történő állami befagyasztása, s kockázat a magánpénztári tagoknak az állami nyugdíjrendszerbe való tömeges visszalépését célzó szándék is.

A magán-nyugdíjpénztárak hozamteljesítménye továbbra sem kielégítő. Az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban felmerül, hogy miként tudják eredeti szerepüket betölteni. A tagok száma ugyanis csökken, a portfólió összértéke 2007 vége óta reálértékben zsugorodott. Az önkéntes nyugdíjpénztárak nyugdíjjárulékot nem fizetnek, s változatlanul magas a felhalmozási időszakon belüli kifizetések aránya.

A nyugdíjpéntárak hozamairól friss adatok itt

A pénzügyi szektorra kivetett különadó idén 170 milliárd forinttal csökkentheti a szektor egészének adózott eredményét, a 2009. évi adó előtti eredmények változatlanságát feltételezve. Az adó hatásait is figyelembe véve idén 186 veszteséges és 43, a szabályozói követelményekhez képest alultőkésített pénzügyi szolgáltató lehet majd a piacon, amelyek túlnyomó része pénzügyi vállalkozás. A különadó stabilitási problémákat nem okoz, a tőkehelyzetre való 1 éves hatása (a pénzügyi vállalkozásokat kivéve) viszonylag mérsékelt, változatlan formában történő 3 éves alkalmazása esetén azonban a szabályozói minimumkövetelmény feletti tőkepufferek közel felét felemésztené.