Itt az újabb piaci hisztéria

Az euróövezet gyenge helyzetben lévő tagállamain csattan az ostor, amiért a pénzpiacok rossz néven veszik az új uniós válságkezelő mechanizmus ötletét. A hétvégi EU-csúcson Angela Merkel német kancellár meggyőzte a tagországokat arról, hogy a 2013-ban kifutó ideiglenes válságkezelő alapot (EFSF) olyan állandó mechanizmussal helyettesítsék, amely a magántőke szerepvállalását is kötelezővé tenné a pénzügyi mentőakcióknál.

Úgy tűnik, a befektetőket sokkolta az új válságkezelési ötlet – kommentálta a piaci fejleményeket a Goldman Sachs egyik európai elemzője a Financial Timesnak. Erik Nielsen ugyanakkor hozzátette: nagy meglepetést ennek ellenére sem jelenthetett Berlin javaslata, hacsak valaki nem hitte azt, hogy a német adófizetők továbbra is bármit aláírnak.
Merkel – Nicolas Sarkozy francia államfő támogatásával a háta mögött – a kezdeti ellenállás dacára is rávette az uniós állam- és kormányfőket az új mechanizmus ötletének támogatására, még akár az uniós szerződés korlátozott módosítása árán is. Részletek azonban egyelőre nem ismertek azzal kapcsolatban, hogy milyen módon képzeli el Berlin a magántőke bevonását az eladósodott tagállamokat kisegítő mentőakciókba. A német pénzügyi szakemberek legkorábban decemberre készülhetnek el a konkrét javaslattal.

A jövőbeli tehervállalás lehetősége mindenesetre megijesztette a befektetőket, akik elsősorban az amúgy is bizonytalan helyzetben lévő Dublinon és Lisszabonon „verték el a port”. A két euróövezeti állam kötvényeinek hozama, illetve hozamfelára újabb rekordokat döntött.

Az írek és portugálok helyzetét ugyanakkor az új uniós szabályozástól való piaci félelem mellett saját belső bizonytalanságaik is súlyosbítják. Brian Lenihan ír pénzügyminiszternek egy hónapja van, hogy a befektetőket meggyőző költségvetést tegyen le az asztalra. Dublin ambiciózus célkitűzését, amely szerint az idei 12 százalékról 2014-re 3 százalékra szorítják le a költségvetési hiányt, egyelőre nem tartják kellően hitelesnek a piacok, többek között az állami bankmentő akciók folyamatosan emelkedő költségei miatt sem.

Lisszabonban ma tartják az első szavazást a 2011-es büdzséről, amely José Sócrates kormányfő reményei szerint kijuttatja Portugáliát a „veszélyzónából”. Egy komoly akadályt mindenesetre már sikerült elhárítani: az ellenzéki szociáldemokraták megígérték, hogy tartózkodni fognak a szavazásnál.

A német–francia szabályozási tervekre azonban korántsem csak a piaci szereplők reagáltak negatívan. Az Európai Központi Bank (EKB) több vezető tisztviselője is rosszallásának adott hangot. Jean-Claude Trichet a befektetői elégedetlenségnek mintegy elébe menve már az uniós csúcs alatt arra figyelmeztetett, hogy a piaci szereplők tehervállalásának felvetése alááshatja a bizalmat a kötvénypiacon. Lorenzo Bini Smaghi, az EKB igazgatótanácsának tagja pedig az új rendszer gyakorlati megvalósulásának kockázataira mutatott rá.