A takarékok pozíciói pedig tovább javulhatnak a közeljövőben. Varga Antal, a takarékok több mint 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője lapunkkal közölte: várhatóan már az idén megállapodnak a kormánnyal egy jelentős hitelkeretről, valamint arról, hogy előnyben részesüljenek állami és önkormányzati pénzügyi szerepvállalás terén. Ennek eredményeként – tette hozzá – reményeik szerint tíz év alatt két-háromszorosára nőhet a szövetkezeti hitelintézetek részesedése a pénzügyi szolgáltatások piacán.
A takarékszövetkezetek súlyát az értékelte fel a pénzügyi rendszeren belül, hogy tevékenységük hagyományosan lakossági betétgyűjtésre épül, ezért a pénzügyi válság ellenére nem csökkent érdemben a betétjeik állománya, miközben a külföldi tulajdonban álló kereskedelmi bankok nehezebben tudnak forráshoz jutni, és ez megnehezítette azok hitelezési képességét.
A takarékok nettó hitelállománya 2010. I. fél évének végéig 5,8, két év alatt pedig 11,5 százalékkal, 746 milliárd forintra nőtt. A bővülés csaknem teljes egészét a vállalkozások finanszírozása adta, azok nettó hitelállománya ugyanis fél év alatt 9,5 százalékkal, két év alatt 28,1 százalékkal, 324 milliárd forintra emelkedett, miközben a lakossági hiteleké nem változott érdemben. Emellett messze az átlag felett, fél év alatt 10,2 százalékkal, 419 milliárd forintra nőtt a kis- és középvállalatok bruttó hitelállománya.
Varga Antal szerint a takarékszövetkezetek elsősorban a kis- és középvállalatok és az önkormányzatok körében tudták bővíteni ügyfélkörüket: különösen jelentős részesedést szereztek a Széchényi-kártyához és gazdakártyához kapcsolódó szolgáltatásokban, sőt előbbinél piacvezető pozíciót értek el. Nem elhanyagolható az sem, hogy sok olyan ügyfél pártolt át hozzájuk, amelyik nem kapott hitelt azoktól a kereskedelmi bankoktól, amelyekkel kapcsolatban állt.
Varga Antal hangsúlyozta, hogy szerinte a szövetkezeti hitelintézetek jelenleg is több eszközt felhasználva szeretnék kihasználni előnyeiket és bővíteni piacukat. Ezt a célt szolgálja többek között, hogy a takarékszövetkezetek képviselői tárgyalnak a kormánnyal arról, hogy az állam mintegy 100 milliárd forinttal erősítse meg a szektort. Demján Sándor, az OTSZ elnöke már korában elmondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöktől ígéretet kaptak hosszú lejáratú kölcsöntőke-juttatásról, de annak idejéről és nagyságáról még nem egyeztek meg. Abban viszont már megállapodtak, hogy a friss forrást alárendelt kölcsöntőke formájában kaphatják.
Varga Antal lapunknak elmondta, hogy az államtól várt tőke egy keret, melyet a szövetkezetek igényei szerint használnának fel. A szövetkezetek döntő többsége ugyanis a kockázatokat korlátozó előírások miatt ügyfelenként átlagosan 250 millió forint hitelt tud folyósítani. Az alárendelt kölcsöntőke azonban növeli a takarékszövetkezetek szavatolótőkéjét és tőkemegfelelési mutatóját is. Ez utóbbi a szektor átlagában az előírt 8 százalékos duplája, egyes szövetkezetek esetében azonban a mutató emelése is hozzájárulhat a hitelezési aktivitás növeléséhez.
Az ügyvezető azt is közölte, hogy jogszabály-módosításokkal is szeretnék bővíteni hitelezési lehetőségeiket. A szövetkezetek elsősorban azt szeretnék elérni, hogy előnyben részesítsék őket az állami és önkormányzati megbízásoknál, nem feltétlenül a rájuk vonatkozó előírások enyhítésére törekszenek – hangsúlyozta. Varga Antal szerint ugyanis ha egy önkormányzat és az ott működő vállalkozások ugyanannál a helyi takarékszövetkezetnél vezetnék számlájukat, az kedvező öngerjesztő folyamatot indíthat el. A gyorsabb pénzáramlás élénkítheti az érintett cégek gazdálkodását, ez növelheti a helyi pénzáramlást – tette hozzá.
A takarékszövetkezetek az ügyvezető szerint saját eszközeikkel is szeretnék kihasználni az adódó lehetőségeket. Ezért alkalmazottaik képzésénél a korábbi kiszolgálás helyett az értékesítést helyezik előtérbe, ám nem akarnak ezen a területen túlzásokba esni. Emellett szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy Európa fejlettebb országaiban sokkal nagyobb arányú és jelentőségű a helyi szövetkezeti hitelintézetek súlya, és ez nagyban csökkenti az adott ország kiszolgáltatottságát a nemzetközi pénzügyi folyamatokkal szemben. GIJ–BM
Az MNB adatai szerint a lakosság csak a forintalapú kölcsönöknél számít nettó hitelfelvevőnek, és az új kihelyezések összes mennyisége havi néhány tízmilliárd forintra tehető. Ennek megfelelően a háztartásoknál lévő állomány mennyiségét leginkább a forintárfolyam mozgása határozza meg.
A bankok vállalati hitelportfóliója pedig 2008 ősze óta zsugorodik: a pénzügyi felügyelet statisztikái szerint 2009-ben 8,8, 2010 első felében pedig 6,5 százalékkal csökkent a céges ügyfeleknél lévő hitelmennyiség a bázisidőszakhoz viszonyítva.
Az MNB adatai szerint a lakosság csak a forintalapú kölcsönöknél számít nettó hitelfelvevőnek, és az új kihelyezések összes mennyisége havi néhány tízmilliárd forintra tehető. Ennek megfelelően a háztartásoknál lévő állomány mennyiségét leginkább a forintárfolyam mozgása határozza meg.
A bankok vállalati hitelportfóliója pedig 2008 ősze óta zsugorodik: a pénzügyi felügyelet statisztikái szerint 2009-ben 8,8, 2010 első felében pedig 6,5 százalékkal csökkent a céges ügyfeleknél lévő hitelmennyiség a bázisidőszakhoz viszonyítva.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.