Homály a rossz hitelek körül

Adósválság. A hitelintézetek és az adósok még mindig nem tudják, hogyan kezeli majd a kormány a nem fizető jelzáloghitelek problémáját. Pedig a késedelmes hitelek állománya két éve nő, és már 105 ezer fölött volt nem fizető jelzálogalapú lakossági kölcsönök száma, így több százezer embert fenyeget a kilakoltatás. A bankok irányítóinak azonban vannak ötleteik, hogyan lehetne javítani a helyzeten.
A kormány még nem egyeztetett a Sopron Bankkal vagy egy azt képviselő szervezettel a nemzeti eszközkezelő szervezet felállításáról és működéséről – közölte a Világgazdasággal a hitelintézet. A banknál az előző év végén a devizaalapú lakossági hitelek 5,8 százaléka volt késedelmes és 2,2 százalékuk újratárgyalt jelzáloghitel. A forintalapú lakossági kölcsönöknek pedig a 3,3, illetve a 0,84 százaléka. Az újratárgyalt hiteleken belül a kilencvennapos késedelembe esettek aránya elérte az 50 százalékot.

A háztartások finanszírozási problémái arra vezethetők vissza, hogy általános az eladósodásuk, és a svájci frankban felvett hitelek részleteinek a növekedése csak része a problémának – véli Radil Thomas, a bank elnök-vezérigazgatója. Szerinte növelni kellene a háztartások bevételeit, ezt a kormány adócsökkentéssel és a gazdaság fejlesztésével érheti el. Minél kisebb a munkanélküliség, kevesebb a rövidített munkaidő, annál nagyobb a háztartások bevétele – tette hozzá. Szerinte jó lenne, ha az állam vagy az önkormányzatok új lakásokat építenének, és azokat az igénylők szociális helyzetétől függő díjért adnák bérbe.
Az OTP Bank több tízezer lakossági ügyfelének segített törlesztési problémáinak megoldásában – közölte lapunkkal a hitelintézet. A múlt év második felétől beindított adósvédelmi program a lakossági hitelportfólió 5,9 százalékát érintette tavaly október végén, de az átstrukturálás üteme a bank szerint csökkenő. Akkor a kilencven napon túli késedelmes hitelek aránya 10 százalék körül volt.

A banknál úgy vélik, hogy az adósok egy része olyan helyzetbe került, amelyből csak a szociális lakhatás állam általi megteremtése segíthet. Fontosnak tartják a lakáspiac normalizálását, a kilakoltatási moratórium felszabadítását. Emellett szerintük a nehéz helyzetben lévő adós ingatlanának üzleti alapon történő megvásárlásához állami támogatású hitelnek kellene kapcsolódnia.

Az összesített adatok ellenére a Budapest Banknál arról számoltak be, hogy lakossági hitelportfóliójuknál a közelmúltban jelentős romlást nem tapasztaltak, és a romlás dinamikája egyértelműen lassult. Ügyfeleik számára 2009 februárjától folyamatosan többféle törlesztési könnyítést kínálnak, ám az utóbbi időben nem tapasztaltak emelkedést az igénylések számában. Kevés olyan ügyletük van, ahol már lejárt a türelmi időszak, ezekben az esetekben nem tapasztaltak jelentős problémát. A hitelintézetnél úgy vélik, hogy késedelembe eső ügyfeleik nagy része nem devizaárfolyamok emelkedése miatt nem tud fizetni, hanem azért, mert elvesztette az állását, így ezeken az ügyfeleken hosszú távon csak a munkaerőpiac beindulása tud segíteni.

Veszélyes állástalanság

A hitelek nemfizetésének egyik fő oka a munkanélküliség gyors növekedése. A munkanélküliségi ráta 2008-ig 8 százalék alatt volt, de tavaly nyárra 12 százalék körüli szintre emelkedett. A másik fő ok a svájci frank erősödése: 2008 ősze előtt 140 és 170 forint között ingadozott az árfolyama; ez 2009 tavaszára már 210 közelébe nőtt, azóta is szinte folyamatosan 200 felett van, és érdemi csökkenés nem várható. A hitelek jelentős részét adó svájcifrank-alapú kölcsönöknél az adósok jövedelmük egyre nagyobb hányadát kénytelenek törlesztésre fordítani. Míg 2006-ig a lakossági jövedelmek kevesebb mint 10, de még 2008-ban is csak mintegy 11 százalékát, 2010-ben már 14 százalékát vitték el a törlesztések. Ezért a késedelembe eső ügyfelek egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerülnek ki. Az árfolyamváltozás másik kedvezőtlen hatása, hogy míg a lakossági hitelállomány a hitelfelvétel napján esedékes árfolyamon számolva ugyan tendenciaszerűen csökkent a 9000 milliárdos csúcsértékhez képest, addig aktuális árfolyamon 9000 és 10 000 milliárd forint között ingadozik az árfolyamtól függően.

Sikertelennek bizonyul a hitel-újratárgyalások többsége is. Azok fizetőinek negyede harminc napon túli, utóbbiak körének 80-90 százaléka kilencven napon túli késedelembe esik. Közben a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott rossz adósok száma a 2006-os 400 ezerről 2008-ra 600 ezerre, 2010-ben pedig 900 ezerre nőtt.

Sikertelennek bizonyul a hitel-újratárgyalások többsége is. Azok fizetőinek negyede harminc napon túli, utóbbiak körének 80-90 százaléka kilencven napon túli késedelembe esik. Közben a Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartott rossz adósok száma a 2006-os 400 ezerről 2008-ra 600 ezerre, 2010-ben pedig 900 ezerre nőtt. -->