Tíz éve nem élt át ilyesmit a hazai bankszektor

Ez az arány alacsonyabb a Nyugat-Európában tapasztalható helyzethez viszonyítva, de hazánk e tekintetben több kelet-európai országtól is lemaradásban van – derül ki a GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatások 2010 című összefoglaló tanulmányának legfrissebb eredményeiből.

Sok éves tendencia szakadt meg 2010-ben azzal, hogy a bankok nem tudták növelni együttes ügyfélkörüket. A vizsgált 15-69 éves korú lakosság körében továbbra is négyötödnyi a legalább egy bankkal kapcsolatot ápoló népesség aránya. Pedig kelet-európai összehasonlításban még bőven lenne fejlődési potenciál. Nem csak a gazdaságilag lényegesen fejlettebb Ausztria vagy Szlovénia előzi meg hazánkat ilyen tekintetben, de hasonló a helyzet Csehország, Szlovákia vagy Horvátország vonatkozásában is – állapítható meg a GfK Hungária Pénzügypiaci Adatszolgáltatások 2010 című összefoglaló tanulmányának legfrissebb eredményeiből.

Némileg kedvezőbb a helyzet, ha csak a gazdaságilag aktívnak tekinthető 25-65 éves korosztály banki kapcsolatait vizsgáljuk. Ebben a korcsoportban 88 százalék feletti a banki szerződéssel rendelkezők aránya.

 „Különösen a legfiatalabb, középfokú tanulmányaikat végző diákok körében jellemző komoly lemaradás. Úgy tűnik, hogy mi még szó szerint értelmezzük a zsebpénz fogalmát” – mondta el Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Emellett a magyar bankügyfelek jellemzően csupán alapszolgáltatásokat vesznek igénybe a bankjuktól. Valamivel kevesebb, mint az ügyfelek fele kizárólag folyószámlával vagy bankkártyával rendelkezik. Más termékre, szolgáltatásra nincsen szerződése bankjával. A legaktívabb pénzügyi termékhasználó a 30-39 éves korosztály, körükben mindössze 39 százalék az „egytermékes” ügyfelek aránya. Az alacsony szintű termékhasználatból adódóan a magyarok meglehetősen kevés bankkal állnak kapcsolatban. Egy bankügyfélre átlagosan 1,2 kiszolgáló bank jut.