Áll a hazai hitelpiac

Januárban jóval kevesebb új hitelt folyósítottak a hitelintézetek a magyarországi magánszemélyeknek. A Magyar Nemzeti Bank tegnap nyilvánosságra hozott adataiból az is kiderül, hogy az év első hónapjában emelkedtek a lakossági hitel- és betéti kamatok.

A folyószámlahitelek kivételével valamennyi forintalapú kölcsöntípusból kevesebbet vettek fel a háztartások, mint egy hónappal korábban, vagyis továbbra sem akar magára találni a lakossági hitelpiac – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap közzétett adataiból.

A jegybank statisztikái szerint a felvett forint fogyasztási hitelek összege mindössze 15 milliárd, a lakáscélú kölcsönöké pedig 11,4 milliárd forintot ért el az év első hónapjában, ez összességében 38 százalékos visszaesést jelent még a nem túl acélos decemberhez képest is. A jellemzően napi kiadások fedezésére használt folyószámlahiteleknél ugyanakkor – hasonlóan az elmúlt két-három évben megfigyelhető trendhez – folytatódott a növekedés: állományuk 402,8 milliárd forintról 437,6 milliárdra nőtt.

A most publikált adatok a válság előtti szintekkel összemérve különösen kiábrándító képet mutatnak. A lakossági hitelezés 2008 nyarán volt a legintenzívebb, akkoriban több olyan hónap is akadt, amikor 140 milliárd forint feletti értékben folyósítottak új kölcsönöket a háztartásoknak a hitelintézetek. Ezek zöme svájcifrank-alapú, lakáscélú vagy szabad felhasználású devizahitel volt. A 2008 őszén kibontakozó válság hatására azonban 2009 elejére már tartósan havi 40 milliárd forint alá csökkent a folyósított hitelek összege. A lakossági hitelezés további visszaszorulásához vezetett, hogy tavaly nyáron megszüntették az új devizaalapú lakossági jelzáloghitelek folyósítását. A devizaalapú jelzáloghitelek aránya januárban az újonnan folyósított kölcsönökön belül már csak 3 százalék volt, így a lakosság által felvett új hitelek zömét már a forintalapúak tették ki.

A háztartásoknak nemcsak a forintalapú hitelei, de a betétei is csökkentek az idei esztendő első hónapjában: a jegybank adatai szerint két hónapja nagyjából 800 milliárd forintot kötöttek le a pénzügyi szolgáltatóknál a lakossági ügyfelek, holott decemberben még csaknem 1000 milliárdot. Ez annak tükrében is komoly visszaesés, hogy az év végén – az esedékes jutalmak miatt – többnyire megugrik az újonnan lekötött pénzek mennyisége is.

Az utóbbi hónapokhoz képest kissé szokatlan módon drágultak a háztartások által felvett új forintalapú lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek is. A fogyasztási kölcsönöknél 20,45-ról 22,33 százalékra, a lakáshiteleknél pedig 9,73-ról 10,10 százalékra nőtt a teljes hitelköltség-mutató. Ezzel együtt kismértékben bár, de emelkedtek a betétek után fizetett kamatok is: az MNB által kalkulált átlagos érték januárban évi 5,07-ról 5,18 százalékra nőtt.

Érdekes, de nem meglepő fejlemény, hogy minimális szintre csökkent az új devizaalapú lakossági hitelek összege: decemberben még 7,5 milliárd forint értékű devizahitelt nyújtottak magánszemélyeknek a bankok, januárban viszont már csak 4,9 milliárdnyit. Emellett folyamatosan csökken a svájci frank-adósság: a lakáshitelek állománya például 2430 milliárdról 2249 milliárd forintra esett vissza.