Japán: a katasztrófa következményei

Hatása a GDP-re

A katasztrófa sújtotta régió Japán GDP-jének 5-7%-át és a teljes ipari termelés 7%-át adja, ezért a rövid távú gazdasági következmények egyértelműen negatívak lesznek. Sok az alkatrészgyártó vállalat, ezért a hatást a régión kívül is jelentősen megérzik majd az alkatrész-
ellátottság akadozása miatt. Az ING elemzői szerint a befektetői és a vállalati bizalom is nagyban sérülni fog, amelynek következtében a gazdaság talpra állása is egy-két negyedévvel elhúzódhat. Mindemellett a termeléskiesések időszakosak lehetnek vagy kompenzálhatják más régiók. Ezért a rövid távú negatív hatást kiegyensúlyozhatja a második féléves fellendülés és a 2012-es fejlődés, amikor várhatóan már folynak a helyreállítási munkálatok. Az 1995-ös kobei földrengéssel párhuzamot vonva elmondható, hogy ott a GDP kezdeti csökkenése után a mutató gyorsan helyreállt, amint a termelést áthelyezték és új gyárakat építettek. Tekintve, hogy a japán kibocsátási rés jelentős (kb. 3 százalékos), ez újra megtörténhet.

Energiaellátás

Míg a kobei földrengésben nem semmisültek meg áramtermelő erőművek, addig a mostani földrengés miatt jelentős áramellátási zavarok keletkeztek, amelyek akár hónapokig is elhúzódhatnak. Japán erőforrásokban szegény ország: felhasznált energiájának körülbelül 85%-át importálja és áramellátásának körülbelül 25%-a függ nukleáris energiától. Japán 54 reaktora közül jelenleg 11 nem működik. A régióban található 2 atomerőmű a teljes atomenergia termelés 20%-áért és a teljes energiatermelés 6%-áért felelős. A termelés csökkenni fog, ezért a következő hónapokban Japán különböző régióiban felváltva kapcsolják le az áramellátást, és zavarok lesznek a gáz- és vízellátásban is. Sok szektorban a vállalatok gyárleállításra kényszerülnek majd. Ezen kívül az infrastruktúra és a közlekedés is károkat szenvedett. Japánnak importálnia kell a hagyományos természeti kincseket, úgy mint az olajat, a szenet és a természetes gázt, hogy az áramtermelés kiesését kompenzálja, ami szükségképpen az energiahordozók áremelkedését okozza majd.

Mi lesz a jennel?

1995-ben a jen nagymértékű erősödését tapasztaltuk a katasztrófa utáni hónapokban, habár ebben az időszakban ment csődbe a Barings, és ekkor volt a mexikói válság is, ezért a biztonságra való törekvés keresletet támasztott a jennel szemben. Emellett nagy mennyiségű tőkét repatriáltak a helyreállítások finanszírozására, valamint a biztosítási pénzek is beáramlottak az országba. Ezúttal szintén jen erősödést tapasztalhatunk majd, bár valószínűleg ez most korlátozottabb lesz. Ez az árfolyamemelkedés hátrányos lehet a japán részvénybefektetésekre nézve.

Az ING Investment Management (ING IM) szakértőinek véleménye szerint egyes részvények árfolyama indokolatlanul nagyot esett, a piacok túlreagálták a helyeztet, így kedvező lehetőségek adódnak egyes részvények vásárlására. Mindezek mellett az ING IM úgy véli: a piacok gyorsan talpra fognak állni. Egyelőre a katasztrófa hatása a 10 éves japán kötvényhozamokra mérsékelt, mindemellett a befektetők kockázatkerülése alacsonyabb hozamokhoz vezethet.