Devizahitelesek mentése - Az állam is beszállna

Heinz Wiedner a hitelintézet tavalyi eredményeit bemutató sajtótájékoztatóján elmondta, hogy szerinte Magyarországon az ingatlanárak elérték a mélypontjukat. A várható ingatlanpiaci javulás kapcsán is reméli, hogy nyáron feloldják a kilakoltatási moratóriumot. Szerinte ugyanis az szükséges az ingatlanpiac és a gazdasági további fejlődéséhez.

A vezérigazgató abban is bízik, hogy 2012 után gyökeresen átalakítják a bankadót, mert az jelenlegi formájában és mértékében nagyon eltérő a más országokban alkalmazottaktól. Hozzátette: a Raiffeisen Bank tavaly 4,2 milliárd forint adózott eredményt ért volna el, ha nem kellett volna bankadót fizetnie. A többletteher miatt azonban a hitelintézetnek 6,9 milliárd forint vesztesége keletkezett.

Lapunk kérdésére Wiedner elmondta: a kormány és a Bankszövetség között folyó tárgyalásokon olyan megoldás van kibontakozóban, mely szerint a jelzáloghitelüket fizetni nem tudó lakossági adósok esetében alacsony szinten váltanák át a frankban megadott törlesztőrészleteket, a különbözetet pedig egy áthidaló számlán tartanák nyilván. Erre az adósság az állam két-három évig garanciát vállalna. A vezér szerint ettől a módszertől nem nőne és nem is csökkenne az adósok fizetési kötelezettsége, csak átstrukturálódna. Heinz Wiedner megemlítette, hogy a készülő csomag minden eleme nyitott, a tárgyalások várhatóan április végén fejeződnek be.

Tavaly a növekedésről a kockázatkezelésre helyezte át a hangsúlyt a működésében a bank – mondta Horváth Krisztina, a cég vezérigazgató-helyettese. Leszögezte: tavaly év végén a bank jelzáloghiteleinek 15-20 százalékát átütemezték. Sajnos, az átütemezett adósok jelentős része ismét késedelembe esett, amit a Horváth azzal magyaráz, hogy a kilakoltatási moratórium nem ösztönzi adósságaik rendezésére az ügyfeleket.

A vezérhelyettes ennek ellenére arra számít, hogy az év végéig növekszik az átütemezett hitelek aránya és bízik abban, hogy az év végéig javul a fizetési fegyelem a kilakoltatási moratórium eltörlése következtében.

Horváth Krisztina beszámolt arról, hogy a bank kamatbevételei tavaly 94,5 milliárd forintról 94,1 milliárd forintra, jutalékbevételei 28,3 26 milliárd forintra, működési bevételei 128,5 milliárdról 118,7 milliárd forintra mérséklődtek. A hitelintézet céltartaléka 23 százalékkal, 51 milliárd forintra csökkent. A mérlegfőösszeg 2368 milliárd volt tavaly év végén, így 7,1 százalékos részesedésével a mérlegfőösszeg szerint a Raiffeisen a hatodik legnagyobb bank az országban. Ugyanakkor 9,3 százalékos hitelállományával az ötödik, 8,8 százalékos betétállományával a harmadik helyen szerepel a bankok között.