Közeledik a tavaszi viharszezon

Több százezer káresemény, százmilliárdos nagyságrendű károk – röviden így foglalható össze a tavalyi árvizek és viharok hatása a biztosítók és az ingatlantulajdonosok szempontjából. Az Aegon Biztosító csak 2010-ben közel ötezer árvízi kárbejelentést fogadott, az egyes károkra több millió forintot fizetett ki, de nem volt ritka a 10 milliót meghaladó totál, illetve totálközeli kárkifizetés sem. A májustól szeptemberig tartó folyamatos ciklonok következtében pedig több mint 55 ezer viharkár-bejelentés érkezett a biztosítóhoz. Ennek megfelelően tavaly összességében 110 ezer meteorológiai jellegű kárbejelentést fogadott és rendezett a társaság, a károkra kifizetett teljes összeg pedig meghaladta a hétmilliárd forintot.

A természeti csapásokra – jellegükből adódóan – nehéz felkészülni, ugyanakkor néhány óvintézkedés segíthet megelőzni, netán enyhíteni a viharok következményeit. Így érdemes mindig karbantartani az épület tetőzetét, héjalását; a laza, esetleg korábban elcsúszott cserepeket, palákat igazítsuk, illetve rögzítsük a helyére. A kémények kilazult építőelemeit is szükséges eltávolítani, mert az leesve a tetőzetet is beszakíthatja, ami súlyos károkat okoz. Alapvető szabály, hogy viharok idején legyen zárva az összes nyílászáró, a teraszról, kertből pedig vigyük szélvédett helyre az ott elhelyezett ingóságokat.

Nyaralóknál a víz- és betöréskárok a leggyakoribbak, hiszen a nyaralókban csak időszakosan tartózkodnak az emberek, így azok a betörőknek sokszor könynyű célpontot jelentenek. A csőtöréskárok észlelése gyakran hosszú időt vesz igénybe, mert a tulajdonos csak akkor szembesül a káreseménnyel, amikor kimegy a nyaralójába, így a víz sokszor napokig, hetekig károsítja az épületet és az ott elhelyezett ingóságokat. A betörés- és vízkárok következtében sokszor jelentős, több százezer, de akár milliós kár is keletkezhet. Ezért fontos, hogy távozáskor mindig jól zárjuk le a nyaralót, víztelenítsük, illetve az elektromos áramot is kapcsoljuk le a főkapcsolónál.

A kerti növényzetben keletkezett károkat az alapbiztosítási események általánosan kizárják, ugyanakkor pótdíj ellenében a kerti növényzetre külön biztosítás köthető egyes biztosítási termékeknél. Az Aegon legújabb, korszerű termékében, a Lakás- és szabadidő biztosításban az alapbiztosítások mellé csomagbiztosításban egészíthető ki a kockázatok köre a kerti növényzetben keletkezett károkkal.

Fontos kérdés az is, hogy mi történik a harmadik személynek okozott károknál: az ilyen esetekre jelenthet megoldást a felelősségbiztosítás, amelyre a lakásbiztosítási szerződés mellé kiegészítésként lehet szerződni. A térítés alapfeltétele ugyanakkor, hogy a károkozó felelőssége fennálljon, és azt írásban el is ismerje. A legtöbb felelősségi alapon történő kár rendezése a leáztatásokból, illetve a téli időszak hó- és jéglecsúszásainak következtében történik.

A természeti erők, illetve a szélsőséges időjárás miatt bekövetkező „felelősségi” károk általában vis maiornak minősülnek. Ilyen esetekben azt kell vizsgálni, hogy a kár bekövetkezésében a kárt okozó tulajdonos felelőssége valóban megállapítható-e. Ha igen, akkor az a kérdés, hogy ez milyen mértékben járult hozzá a kár bekövetkezéséhez. Például, ha egy fa szélvihar következtében rádől egy harmadik személy autójára, meg kell vizsgálni, hogy egészséges vagy korhadt volt-e. Ugyanis míg az első esetben a tulajdonos felelőssége nem áll fenn, addig a második esetben valószínűleg igen, hiszen egy jól láthatóan korhadt fa kivágásáról intézkednie kellett volna. Viharkároknál vizsgálni kell, hogy milyen volt a tető állapota, újszerű, esetleg elhanyagolt, karban nem tartott. Felelősségi kárügyeknél tehát elsődleges szempont a felelősség tisztázása és a téríthetőség jogalapjának megállapítása, valamint a biztosított felelősségének/felelőtlenségének mértéke, és ennek hatása a kár bekövetkeztére. Ezeket minden esetben sok szempont mentén, egyedileg kell mérlegelni és elbírálni. Éppen ezért is célszerű, ha valaki direkt biztosítással óvja vagyonát vagy életét, hiszen akkor biztos lehet abban, hogy a szerződésben meghatározott események bekövetkeztekor fizetni fog a biztosító.

A lakásbiztosításoknál ugyanakkor van néhány további szempont, amelyre mindenképpen érdemes figyelni a szerződéskötéskor. Ilyen például, hogy az ingatlan és az ingóságok értékének meghatározásánál nem a forgalmi érték számít, hanem hogy ha mindent újra meg kellene vásárolni, illetve építeni, az mennyibe kerülne. Biztosításunk évenkénti megújításakor célszerű végiggondolni, hogy ingóságaink értéke mennyivel növekedett, illetve hogy az épületet bővítettük-e. Ha a változás mértéke több mint tíz százalék, mindenképpen változtatni kell a biztosítási szolgáltatás maximumán. Ha pedig a lakásbiztosítást hitelszerződés mellé – a bank előírása nyomán – kötjük, szintén érdemes körültekintően eljárni, hiszen a kölcsönt nyújtó szolgáltató a biztosítást kizárólag a fedezetül szolgáló ingatlanra kéri. Ha tehát szeretnénk az ingóságokra, vagyontárgyakra is kiterjeszteni a biztosítási fedezetet, azt külön kell igényelni.

Az Aegon Magyarország Zrt. vezérigazgató-helyettese