Lakáshitelek - Csapdában a lakosság

Részben a tavaly bevezetett szigorításoknak köszönhetően jelentősen visszaesett a hitelfelvétel Magyarországon. 2010 tavaszán a jelzálogkölcsönök esetében a hitel aránya a forintalapú hiteleknél a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka, az eurókölcsönöknél maximum 60 százalék, az egyéb devizahiteleknél pedig maximum 45 százalék lehetett, később fel is függesztette a kormány a devizahitelezést.

A folyósított lakáshitelek számában és összegében jelentős változás 2009-ben történt, amikor 2008-hoz képest a folyósított hitelek száma a felére, összege majdnem egyharmadára csökkent. 2010-ben a tendencia folytatódott, és a folyósítások száma 21 százalékkal, összege 30 százalékkal esett a 2009-es értékekhez képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal lakáshitelezési összefoglaló kiadványában. Valamivel több, mint 59 ezer lakáshitelt folyósítottak a tavalyi év során, összesen 240 milliárd forint értékben.

A lakáshitelek állománya azonban így is számottevően növekedett, és 2010 végére 4284 milliárd forint volt, ami az éves GDP közel 16 százalékának felel meg. Ennek 66 százalékát devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002 óta az állomány összege folyamatosan emelkedik, ezen időtáv alatt majdnem megtízszereződött, amely jelentős jövedelmezőséget biztosított a pénzügyi piacnak. Kilenc év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy év alatt az állomány megduplázódott.

A 2004-ben bevezetett devizahitelek száma és összege 2008-ig szintén jelentős növekedést mutat: 2004-ben az összes hitelállomány összegének egytizedét sem érte el, míg 2008 végére már meghaladta a háromötödét. Tavaly a 2009. végi adatokkal összehasonlítva a teljes hitelállomány összege több mint 9 százalékkal, a devizaalapú állományé 14 százalékkal emelkedett. Ez a növekedés azonban nem a devizaalapú hitelezés további terjedésével, inkább a forint és az euró, és főleg a svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamváltozásának eredményével, továbbá a fizetésképtelenné váló hitelfelvevők halmozódó adósságával magyarázható – áll a jelentésben.

2010 második félévében a hitelek minősítésében folytatódott a gazdasági válság negatív hatása. Az állomány 86 százaléka a hitelek minősítése szempontjából ugyan problémamentes volt, de közel 8 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott. Az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítésű hitelek 6 százalékot tettek ki. Figyelemre méltó változás, hogy 2009 végéhez képest csökkent a problémamentes hitelek aránya, ugyanakkor majdnem duplájára nőtt a külön figyelendő, és másfélszeresére az átlag alatti, kétes, vagy rossz minősítést kapott hiteleké. Ez azt jelenti, hogy 2010 decemberében a fennálló 818 és fél ezres hitelállományból 64 ezer követelésnél a törlesztési késedelem 31–60 nap közötti, 48 ezer esetében pedig a 61, de akár a 365 napot is meghaladható.