Kína vasárnap idén már negyedszer emelte a bankok kötelező tartalékait. Pekingnek ez a lépése annak a jele, hogy a hatóságok az egész régióban kemény küzdelmet folytatnak kamatemelésekkel és valutáik erősítésével a nyersanyagárak emelkedéséből eredő import-infláció megfékezésére, ami a nyersanyagárak drágulásának a következménye.
Közben az euró széles fronton gyengült az olyan kedvezőtlen hírek hatására, miszerint a finn euróellenes párt jelentősen előretört a vasárnap tartott parlamenti választásokon, a görög adósság átütemezéséről folyó szóbeszéd pedig arra késztette a kereskedőket, hogy nyereségrealizálást hajtsanak végre.
Ráadásul ismét európai adósság-problémáról szóltak a hírek a hétvégén. A pletykák szerint az európai vezetők a visszafizetési horizont kitolásában gondolkoznak, miután találkoztak az IMF-el, amely állítólag közölte, fenntarthatatlannak tartja a görög adósságot. Ez gyakorlatilag a restrukturálás egy finom verziója lenne. A görög pénzügyminiszter természetesen cáfolja, hogy ilyesmiről tárgyaltak volna. Görögország idei finanszírozása amúgy teljességgel biztosított a nemzetközi 110 milliárd eurós segítségből.
"Ez minden valószínűség szerint a piaci hangulattal van összefüggésben. Végső soron valószínűleg lehűlés következik be, hiszen még mindig vannak az euróba fektetett hosszú pozíciók" - vélte Koji Fukaya, a Credit Suisse Securities tokiói globális devizakutató részlegének igazgatója. Ám a Reuters szerint az uniós közös valutát várhatólag megtámogatja majd az újabb kamatemelés kilátása, mivel az adatok azt mutatják, hogy az euróövezet inflációja a vártnál magasabbra szökött fel márciusban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.