Dermesztő jóslat a frankhiteleseknek: az SNB már nem segít sokáig

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnöke, Philipp Hildebrand négy év elteltével először emelheti a jegybanki alapkamatot. Miközben a svájci frank 20 százalékot erősödött az euróval szemben, mióta az SNB 0,25 százalékra vágta a jegybanki alapkamatot 2009 márciusában, kevés jele mutatkozott annak, hogy aláásná a növekedést. Az export emelkedése és az indikátorok a növekedés felgyorsulását mutatják.

„Vajon a gazdaságnak valóban szüksége van arra, hogy a jegybanki alapkamat nulla közelében legyen?” – tette fel a kérdést David Kohl, a Julius Bear Group vezető stratégája. „Nem, nincs. Ez éppen a megfelelő időpont, hogy felemeljék a kamatot, mert hatása csak egy év alatt jelentkezik” – magyarázta.

A svájci alapkamat a legalacsonyabbak a vezető gazdaságok közül Japán és az Egyesült Államok alapkamata után. Az irányadó ráta alacsony szintjét indokolta, hogy segítse a gazdaság kilábalását a 2009-es visszaesésből.

Hildebrand a jelzálogpiac kapcsán a múlt hónapban kiemelte, hogy az „egyensúlyhiánynak súlyos következményei” lehetnek, ha a hitelfelvételi költségek nagyon alacsony szinten maradnak hosszú távon. A családi házak ára 4,7 százalékkal emelkedett 2010-ben, és a genfi régióban 12 százalékkal ugrottak meg az árak.

A kamat emelése „a normalizálódás kezdete” lehet – mondta Caesar Lack, Az UBS vezető stratégája, az SNB korábbi közgazdásza. Nem lenne jelentős hatása a frankra, de tény, hogy mivel régóta tartották ilyen alacsonyan az irányadó rátát, nagyon aggódhatnak a lehetséges következmények miatt – emelte ki.

A Bloomberg által megkérdezett 23 közgazdászból 5 úgy gondolja, hogy az SNB emelni fogja az irányadó rátát június 16-án.

Az Európai Központi Bank (EKB) emelte a jegybanki alapkamatot a múlt hónapban, az elmúlt 3 évben először. A svéd, a norvég és az orosz jegybank is emelte az irányadó rátát.

Hildebrand jelezte a növekvő nyomást áprilisban, amely az árakat övezi, de kiemelte, hogy a gazdaság jobban teljesít, mint várható volt. Az SNB elnöke szerint bizonyos felfelé mutató kockázatok kezdenek kirajzolódni az inflációt tekintve.

A közgazdászok mediánvéleménye alapján az SNB első kamatemelése szeptemberben lehet. (A svájci jegybank három havonta dönt a megcélzott kamatszintről.)

A svájci frank hétfőn rekordot döntött az euróval szemben: 1,2324-ig erősödött az alpesi deviza. A frank tipikus menekülődeviza, amely kedvezőtlen nemzetközi befektetői környezetben erősödik; 6 százalékot erősödött április 6-a óta, amióta az eurózóna adósságválsága mélyült.

A Svájci Nemzeti Bank elnökhelyettese, Thomas Jordan azt mondta a múlt éjjel, hogy amíg a döntéshozók „nagyon aggódnak” a valuta erősödése végett, az exportőrök „viszonylag jól viselték” a frank felértékelődését.

„A fizetőeszköz nem gyakorol szignifikáns hatást a gazdaságra” – mondta Dirk Schumacher, a Goldman Sachs frankfurti közgazdásza.

A munkanélküliség 3,1 százalékos, amely a legalacsonyabb szint 2009 februárja óta, és a KOF vezető gazdasági indikátor 5 éves csúcsra emelkedett. A svájci gazdaság 2,4 százalékkal bővülhet idén, és 1,9 százalékkal jövőre a BAK kutatóintézet előrejelzése szerint.

A magyar kormány és a Bankszövetség között egyelőre nem született megállapodás a devizahiteleseket megsegítő csomagról, amely védene az árfolyamkockázattól. A csomag azonban a svájci kamat emelésétől nem tudja megmenteni a frankhiteleseket, amely idővel meglátszódhat az törlesztő részleteken is.