A válság után valamennyi hazai nagybank kínált valamilyen könnyítést a devizahiteleseknek. Az árfolyamrögzítést ketten – az UniCredit és az MKB Bank – tették lehetővé. Az előbbinél 2009 tavaszától 2 évre lehetett fixálni a törlesztőket forintban, ám ezzel a lehetőséggel a hitelkönnyítés valamely válfaját kérő ügyfelek alig negyede élt.
Az MKB Banknál 2009 augusztusától lehetett kérni a svájci frank, illetve az euró árfolyamának rögzítését egy évre, amelyet maximum öt alkalommal lehetett meghosszabbítani.
A Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete (PSZÁF) májusban publikált jelentése azonban arra figyelmeztet, hogy a korábban enyhítést kérő ügyfele ötödének hitele ismét a bedőlés szélén áll. Nem véletlenül: a könnyítést kérő ügyfelek terhe az enyhítés lejárta után akár 40 százalékkal is emelkedhet. Az átalakított jelzáloghitelek állománya folyamatosan nő, arányuk az összes jelzáloghitelen belül már 10 százalékra rúg.
Az MNB - a cikk szerint – arra is figyelmeztetett, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmét nem teszi félre, hanem fogyasztásra fordítja. Az emiatti keresletnövekedés ugyan megfelelne a gazdaság felpörgésével kapcsolatos kormányzati reményeknek, ám ha az adósok elköltik a könnyítésként náluk hagyott összegeket, akkor nem tudnak arra felkészülni, hogy 2014 után esetleg még a jelenleginél is magasabb részleteket fizessenek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.