Ma utalnak a magánpénztárak
Mivel június 12. vasárnapra esik, a nyugdíjkasszáknak legkésőbb ma kellene átutalniuk az átlépő tagok követeléseit. A kormányrendeletet ugyanis – mivel a határidő vasárnapra esik – kétféleképpen lehet értelmezni. Az egyik szerint elegendő a június 12-ét követő első értéknapon (azon a napon, amikor tranzakció lehetséges) teljesíteni az átutalást. A másik szerint azonban még a határidő előtti utolsó értéknapon kell ezt megtenni.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete június 3-án végleg tisztázta a kérdést, mivel a pénztáraknak a vagyonátadással kapcsolatos teendőit és azok határidőit felsoroló közleményében május 14-ében határozta meg az átutalás határidejét. A nyugdíjpénztárak a négy nap haladékkal átadandó 2800-2900 milliárd forint értékű vagyonelemek után négynapi többletkamathoz és árfolyamnyereséghez jutnak. Így az állam mintegy kétmilliárd forintról mondott le a nyugdíjpénztárak javára. Egyébként az állami nyugdíjrendszerbe átlépő pénztártagok államhoz kerülő vagyon május 31-e és június 10-e között járó mintegy ötmilliárd forintos hozamáról már a kormányrendelet megalkotásával lemondott az állam.
A Stabilitás Pénztárszövetségnek a magánnyugdíjpénztárak önkéntes adatszolgáltatásán alapuló összegzése szerint március 31-én 3162 milliárd forint volt a magánnyugdíjpénztárak vagyona. Ebből a magyar állampapírok 1529 milliárd, a befektetési jegyek 1085 milliárd, a részvények 343 milliárd, a jelzáloglevelek 78 milliárd forintot tettek ki. Az állami rendszerbe visszalépő tagok után átutalandó vagyon értéke várhatóan túllépi a 2800 milliárd forintot.
A kormány eddig ismertetett tervei szerint az Államadósságkezelő Központhoz kerülő vagyon túlnyomó többségét az államadósság csökkentésére fordítják. Az állampapírokat bevonják, a külföldi kötvényeket és részvényeket pedig tőzsdéken adják el. A magyar részvények bármilyen módon történő érétkesítése befolyásolhatja a tőzsdei árfolyamokat. Gerőcs Tamásnak, az Equilor elemzőjének becslése szerint 200-300 milliárd forint értékű részvény kerülhet át állami tulajdonba. Véleményét arra alapozta, hogy pénztáraknál maradó vagyonon belül vélhetően nagyobb arányban lesznek a részvények, mint az eredeti portfólióban voltak.
Az állam több módon is értékesítheti a nyugdíjpénztáraktól hozzá kerülő magyar részvényeket – mondta lapunknak Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. A papírok hirtelen eladása csökkentené, a folyamatos értékesítése pedig nem engedné emelkedni a papírok piaci értékét. A részvénycsomagokat az állam felajánlhatja a kibocsátóknak is. Ha azok ezt az ajánlatot el tudják és el akarják fogadni, azt jelenti, hogy a kibocsátó cégek vezetői fejlődésük komoly lehetőségét látják, és tőkéjük is van. Ez felhajthatja a részvények piaci értékét.
A részvényeket tőzsdei akción és nyilvános részvényértékesítéssel is el lehet adni. Ezek az akciók befolyásolják a legkevésbé a részvények értékét, hiszen azok során a tőzsdén kialakult árfolyamokból indulnak ki. Ráadásul egy nyilvános részvényértékesítés reklámozza a kibocsátót, és propaganda lehetőséget jelent a kormány számára.
Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter egy korábbi kijelentése alapján az is lehetséges, hogy az állam megtartja egyes társaságok részvényeit. Ez ugyan közvetlenül nem módosítaná sem a keresletet, sem a kínálatot a tőzsdén. Az állam növekvő szerepe az egyes cégek irányításában azonban piaci spekulációkat indíthat el, amelyek hatására bármilyen irányba elindulhatnak az árfolyamok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.