Negatív rekord: mélyponton az önkéntes pénztárak díjbevétele

Annak ellenére, hogy a csapból is a nyugdíjcélú öngondoskodás fontosságára figyelmeztető felhívások folynak, és a kormány is azt hangoztatta, a nyugdíjrendszer harmadik pillérének nevezett önkéntes nyugdíjpénztárakat tenné meg második pillérnek, az intézmények még mindig zsugorodnak. A tagok létszáma három éve folyamatosan csökken, az idén már az 1,3 millió főt sem érte el, a tagdíjbevételek is visszaestek, az idei első negyedévben például mindöszsze 16,625 milliárd forint folyt be a kasszákhoz, ez nyolcéves negatív rekord.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete napokban publikált kockázati jelentése szerint ez főként annak tudható be, hogy a válság hatására csökkent a lakosság jövedelme, és a 2008-as rendkívül kedvezőtlen hozamteljesítmény is negatívan hatott a keresletre, a 2010-ben bevezetett, szigorító jellegű adóváltozások pedig tovább rontották a helyzetet.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változások is sokakat elbizonytalanítottak, a kockázati jelentés szerint megnőtt azok száma, akik érdeklődni kezdtek a megtakarítások felvétele iránt, úgy tűnik viszont, a kasszáknak sikerült a kilépést fontolgató tagokat meggyőzni arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban biztonságban van a pénzük, így a kifizetési igények érdemben nem növekedtek. A jogszabályok szerint a pénzhez legkorábban 10 éves várakozás után férhetnek hozzá a tagok, igaz, ha még nem nyugdíjasok, ennyi idő után csak a hozamot vehetik fel adó- és járulékmentesen. Sokakat azonban a magas közteher sem zavar, amint letelik a várakozási idő, kiveszik a pénzüket. Ez egyébként különösen a válság legkritikusabb hónapjaiban volt jellemző, mostanra a PSZÁF adatai szerint mérséklődött a pénztári megtakarítások visszavonásának mértéke.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.