Száguld a svájci frank – Mi történt?

A svájci frank délelőtt jelentősen erősödött a vezető devizákkal szemben, mert egyre biztosabb, hogy a Nemzetközi Valutaalap nem folyósítja a következő hitelrészletet Görögországnak, és mérsékelten romlott a nemzetközi befektetői környezet. Az euró/frank kurzus 1,23-ról 1,22 közelébe süllyedt.

Az alpesi fizetőeszköz erősödését az is segíthette, hogy az országból kedvező hír érkezett. A feldolgozóipar ugyanis a várakozásokkal ellentétben bővült: az előző havi 58,4 pontról 59,2 pontra emelkedett a beszerzési menedzserindex. A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok arra számítottak, hogy 57,5 pontra süllyed az index májusra.

A tegnapi gyengébb GDP adat után (a svájci gazdaság 0,3 százalékkal bővült negyedéves alapon) ma ismét kedvező hírek érkeznek Svájcból. Fontos továbbá, hogy az eurózóna nem tud talpra állni, amely kockázatkerülést eredményez, és a menekülődevizának tekintett svájci frankot erősíti.

Az eurózóna mélyülő adósságválsággal néz szembe, Görögországon kívül Portugália és Írország helyzete is igen bizonytalan. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy gyors választ tudna adni az EU a helyzet kezelésére. Ameddig bizonytalanság uralkodik a piacon, az a frank malmára hajtja a vizet.

A forint közben kifejezetten stabil tudott maradni: az eurót 266,5 forint körül jegyzik a bankközi devizapiacon, ám ennek ellenére 216,5 forintos árfolyamról a svájci frank 218 fölé drágult. Tegnap 220 forint környékéről ereszkedett le az alpesi deviza jegyzése.

A Svájci Nemzeti Bank (SNB) ugyan minden bizonnyal nem fog kamatot emelni júniusban, mert az erősödő frank önmagában kedvező hatást gyakorol az inflációra, miközben további erősödés – egy kamatemeléssel – gyengítené az exportvezérelt kilábalást. Így az első lehetséges kamatemelés szeptemberre tolódhat, mert az SNB 3 havonta tart kamatdöntő ülést.

Egyes piaci szereplők azt várják – tekintettel arra, hogy a frank történelmi csúcsokon áll –, hogy az SNB jegybanki intervencióval avatkozik be a piaci folyamatokba a frank gyengítése érdekében. Ez azonban igen költséges lenne a jegybanknak, és hosszabb távon nem tudná megvalósítani.

Rövidebb távon tehát nem látszik, hogy miért fordulnának el a befektetők a svájci franktól, míg az euró instabilitásának irányába több tényező is mutat. Az Európai Központi Bank (EKB) bizonyára mérsékelt ütemben emeli tovább a kamatot: a májusi infláció 2,7 százalék lett a várt 2,8 százalék helyett. A közös európai deviza erejét legfőképp a kamatemelési várakozások adták, ugyanis fundamentálisan nem sok tényező mutat az erősödés irányába.

Az EKB áprilisban emelte a jegybaki alapkamatot történelmi mélypontról, 1 százalékról 25 bázisponttal 1,25 százalékra, hogy megfékezze az infláció emelkedését.

A helyzet tehát igen egyszerű: a svájci gazdaság továbbra is jóval erősebb, mint az eurózóna gyenge lábakon álló bővülése, és a kedvezőtlen hangulatban szárnyal a frank, a romló környezetet pedig nagyrészt az eurózóna adósságválsága okozza. A világ szeme így az öreg kontinensen van: ha a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa nem talál hosszabb távra szóló megoldást az adósságválságra, akkor nem várható, hogy a frank árfolyam jelentősen csökkenjen.