Drámai szinten a frank: tömegével élhetnek az árfolyam-rögzítéssel

A magas frankárfolyam az egyre több későn fizető devizahitelesek miatt komoly stresszhelyzetet jelent a bankoknak, s így valóban tovább romlik a hitelportfólió, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a pénzintézetek állami segítségre szorulnának, ami a legtöbb pénzintézet esetében amúgy sem a magyar állam, hanem a külföldi anyabankok feladata lenne – hangsúlyozta Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A hazai pénzügyi szektor megítélése ugyan romlik, ám a bankok állítják: tőkeellátottságuk megfelelő. 

A hétfői 244 forintos rekord után kedden délelőtt ismét csúcsot döntött a svájci frank árfolyama a forinttal szemben. A jegyzések meghaladták a 246 forintot is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásról szóló elemzésében az áll, hogy 245 forintos svájci frankot még elviselne a bankrendszer, azonban itt már 80 milliárd forint feletti tőkét kellene emelni az ágazatban. (Az MNB 2012-re 257-es frankárfolyammal számol e forgatókönyv szerint.) A számítások szerint 245 forintos árfolyam esetében 4 százalékkal nő meg a nem fizető devizahitelesek száma.

Az MNB által kalkulált 245 forintos frank esetében 83-167 milliárdos tőkeigény jelentkezik is a hazai bankszektorban, ezt azonban ki tudják elégíteni az elkötelezettségüket már korábban is bizonyító nyugati anyabankok, valamint a kormány is félretett ilyen célból 300 milliárdot az IMF-pénzből.

Ilyen szempontból nincs összefüggés aközött, hogy a hazai bankszektor egy részének tulajdonosai éppen azok az EU-periférikus államok adósságválságával küzdő országainak nagybankjai – állítja Duronelly Péter. Számukra a hazai tőkeszabályozás okozhat fejtörést, az is rövid távon. Ha az előírt limit alá csökken a bankok tőkeellátottsága, akkor emelni kell a céltartalékot, vagy bezárni az adott bankot. Nem kérdés, hogy melyiket fogják választani.

A külföldi eladósodottság a régiót tekintve elsősorban hazánkat érinti: a privát szféra külföldi adósságállománya a bruttó hazai össztermék 37 százalékára rúg, mg ugyanez Lengyelországban 16 százalék, Romániában is „csak” 25 százalékot tesz ki. Duronelly Péter szerint 245 forintos frank árfolyam felett a lakáscélra felvett jelzáloghitelesek tömegével fognak élni a kormány és a Bankszövetség által kezdeményezett árfolyamrögzítés lehetőségével. Annak azonban, aki még e magas árfolyam esetén is rendesen tudja fizetni hitelét, annak nem éri meg átváltani, de aki nagy bajban van, annak néhány évre lélegzetet adhat ez a megoldás, s reménykedhet, hogy addig történik valami csoda – fogalmazott a szakember.

A probléma igazán azokkal lehet, akik szabadfelhasználású jelzáloghitelt vettek fel, hiszen azokra nem érvényes az árfolyamrögzítés. Ám ha nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket ugyanúgy elveszíthetik ingatlanjaikat. A frank árfolyama mintegy 10 százalékkal erősödött egy hónap leforgása alatt, ami azt jelenti, hogy az ügyfeleknek is legjobb esetben is 10 százalékot emelkedett a törlesztőrészlet is, hiszen a bankok a forrás- és kockázati költségeik egy részét kamatemeléssel továbbhárították az ügyfélre.

Az erős frank árfolyam a hitelesek problémáján túl súlyos hatással van a magyar gazdaságra. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője lapunknak korábban elmondta, ha a frnak paritásba kerülne az euróval akár 3 százalékkal is csökkenhetne a fogyasztás Szerinte az is elképzelhető, hogy ekkor a gazdaság újra recesszióba kerül. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető közgazdásza úgy látja, a paritásnak „katasztrofális hatása” lenne a gazdasági növekedésre, a nem teljesítő hitelek számára, és a bankok hitelezési hajlandóságára is. Erre Duronelly Péter is felhívta a figyelmet. Szerinte, ha a bankok és a lakosság is nyomás alá kerül, nehezen lehet kiugró konjunkturális adatokat felmutatni.

A szakértők úgy látják, ez esetben akár felmerülhet az is, hogy a kormány gazdasági növekedési előrejelzései sem teljesülnek a várakozások szerint. A negatív hatást ellensúlyozhatja a jelentős külkereskedelmi mérleg és a kis-és középvállalkozások  - elsősorban uniós forrásból megvalósuló - fejlesztései is.

A makrogazdasági kilátások pedig megjósolhatatlanok. A piacokon gyakorlatilag átmeneti volt a megnyugvás az európai adósságválság miatt, ám a kedélyek nem csillapodtak. A keddi olasz államkötvény-aukción a 10 éves kötvények hozama 18 bázisponttal 6,18 százalékra emelkedett, amely a legmagasabb érték 1997 novembere óta. A szakértők szerint az eurózóna válsága nem kezelhető a görög adósság leírása és az ír bankrendszer csődje nélkül, ám ezt a politikai célokat szem előtt tartó döntéshozók egyenlőre nem kívánnak meglépni.

A szakértők szerint akkor van esély a frnak árfolyamának gyengülésére, ha az alpesi ország maga is adósságválságba kerülne, vagy bármilyen más módosn megrendülne a bizalom a svájci bankrendszerben.