A német bankszövetség számításai szerint a 2010 év végi állapot alapján a háztartások készpénzvagyona 4930 milliárd euróra rúgott, ez az összeg 154 milliárd euróval több volt, mint egy évvel korábban. Ez jó hír, a rossz pedig az, hogy szakértők véleménye szerint a németek ezt a pénzt általában nem hatékonyan fektetik be, ahogy Andreas Beck, az Institut für Vermögensaufbau szakértője fogalmazott az FTD-nek.
Ugyanis e vagyon kereken kétharmada még mindig takarékbetétkönyvekben hever, azt látra szóló betétekben vagy készpénzben tartják vagy biztosításokba fektetik be. "Ám a takarékbetétkönyvekre fizetett kamatok jelenleg alig érik el az inflációt", többnyire kevesebb mint 1,5 százalékos hozamot nyújtanak, míg az infláció 2 százalék fölött mozog. A biztosítási termékek jobbak, viszont az ebben elhelyezett pénzek nehezen mozgathatóak rövid időtávon.
A statisztikák szerint ugyanakkor akadnak nagyobb hasznot hozó megtakarítási formák, főleg hosszú távon. A Német Részvényintézet számításai szerint az elmúlt húsz évben egy DAX-ba történt befektetés évente 8,1 százalékos hozamot biztosított. Egy aktívan menedzselt részvényalappal pedig, Németországra irányuló súlyponttal, a befektetők a BVI szerint átlag évi 7 százalékos hozamhoz juthattak.
A németek döntéseinek magyaráztat a Forsa egy friss felmérése adja. Eszerint a megkérdezettek számára a legfontosabb a biztonság és a hozamot csak a válaszadók 6 százaléka nevezi meg a legfontosabb tényezők között. A lap által megkérdezett befektetési szakértő szerint a mentalitás igen nagy nyereségtől fosztja meg a németeket, hiszen a hosszú államkötvények következő években várható hozama 2,64 százalék, míg a részvényalapokkal akár 10 százalékos haszon is elérhető.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.