Hogyan gyűjthetünk sokat nyugdíjra?

Óva inti a legnagyobb amerikai nyugdíjalapokat kezelő cég a befektetőket, hogy az extrém piaci környezetben kiszálljanak a kockázatos befektetésekből. Akik ugyanis a 2008/09-es válság idején így tettek, sokkal rosszabbul jártak, mint akik megtartották a részvényeiket.

Rosszul járt, aki nem bírta elviselni a kockázatot, és kiugrott a magas részvényhányadú nyugdíjalapból a 2008/09-es pénzügyi válság idején – írja a legnagyobb amerikai nyugdíjalapokkal foglalkozó cég, a Fidelity Investment most publikált jelentésében. A társaság nemrég készített elemzése szerint mindazok, akik maradtak a diverzifikált portfóliókban, és a legnagyobb esések idején sem csökkentették nyugdíjalapjuk részvénykitettségét, a tőzsdék felpattanása idején visszanyerték azt, amit elbuktak, az ő egyenlegük ugyanis azóta nagyjából 50 százalékkal nőtt.

Azok viszont, akik 2008 októbere és 2009 áprilisa között nullára csökkentették nyugdíjalapjuk részvénykitettségét, és ezt az arányt a mai napig fenntartották, utólag megbánhatták a döntésüket. Ők ugyanis a cég számításai szerint ez év közepéig mindössze 2 százalékos hozamot értek el. Lényegesen jobban jártak azok, akik a válság idején kiszálltak ugyan a részvényekből, később azonban vállaltak némi részvénykitettséget, ezek az ügyfelek a Fidelity elemzése szerint átlagosan 25 százalékos nyereségre tehettek szert.

A társaság azt is megnézte, hogyan hatott az egyenlegekre, ha az elbizonytalanodott ügyfelek átmenetileg felfüggesztették a befizetéseket. Azok, akik 2008–09-ben abbahagyták az öngondoskodást, 26 százalékot kerestek csak a befektetéseiken, ezzel szemben azok, akik a kedvezőtlen hangulatban is folytatták a befizetéseket, 64 százalékos nyereségre tehettek szert.

Magyarországon a nyugdíjpénztárak portfólióadatai szerint hasonló volt a helyzet az amerikaihoz. A válság idején a legnagyobb részvénykitettségű nyugdíjalapok szerepeltek a legrosszabbul. A kasszák akkor a válságra való tekintettel, illetve az állampapír-piaci krízis miatt kaptak némi haladékot, hogy a törvényileg előírt 40 százalékig feltöltsék a növekedési portfóliókat részvényekkel, de sokan nem éltek ezzel a lehetőséggel. Ennek is köszönhető, hogy a kimondottan magas részvényarányt fenntartó OTP-s növekedési portfólió például több mint 30 százalékot esett 2008-ban.

A 2009 tavaszán bekövetkezett tőzsdei felívelés után persze éppen ezek az alapok hozták a legnagyobb nyereséget is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján lévő kalkulátor szerint 2009 áprilisától az idei év derekáig a legmagasabb hozamot pont az OTP-s növekedési alap érte el, több mint 60 százalékot szedett magára, és a toplista elejét uralják a magas kockázatú portfóliók. A legalacsonyabb hozam a nagyrészt állampapírokat tartó klasszikus portfóliókon keletkezett, voltak olyan alapok, melyek alig 15 százalékos nyereséget értek el ugyanezen idő alatt.

A múltbéli tanulságokból kiindulva a Fidelity a jelenlegi piaci helyzetben is óva inti az ügyfeleit az elkapkodott döntésektől. „Az elemzésünk azt erősíti meg, hogy az extrém piaci kilengések idején alapvető fontosságú, hogy a befektetők ne reagálják túl az eseményeket, és észben tartsák, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás hosszú távú szemléletet kíván meg” – mondja James M. McDonald, a cég egyik vezetője.