Magán-nyugdíjpénztárak - Százezer maradó járhat jobban

Elkészült az Alkotmánybíróság (AB) határozattervezete a magánnyugdíjpénztári visszalépés ügyében, a tervezet pedig megsemmisítené a törvény két pontját – értesült az origo.hu több, az ügyhöz közel álló, alkotmánybírósági, államigazgatási és piaci forrástól. Döntés még nem született, de az origo.hu szerint úgy festették le a helyzetet: nagyobb esélye van annak, hogy a határozatot az Alkotmánybíróság augusztus utolsó hétfőjén, 29-i ülésén hozza meg, de az sem kizárt, hogy megvárják szeptember 1-jét, amikor a parlament által megválasztott öt új alkotmánybíró csatlakozik a testülethez, és valamikor szeptemberben döntenek. Az információk szerint a határozattervezetet az AB e héten tárgyalta, és volt róla vita, ezért még dolgoznak rajta.

Az Alkotmánybíróság határozattervezete a törvénynek azt a pontját mondaná ki alkotmányellenesnek, amely megvonta az állami nyugdíjjogosultságot a magánnyugdíjpénztárban maradóktól, illetve azt, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az értesülés kapcsán az MTI-nek azt mondta: már többször tárgyalták a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó indítványokat, és még augusztusban is tárgyalják majd, ám azt nem tudja megmondani, hogy a döntés mikorra lehet meg.

A tervezet tartalmára vonatkozó kérdéseket az elnök azzal hárította el, hogy az Alkotmánybíróságon folyamatban lévő ügyről nem adnak felvilágosítást. A portál információi szerint a kormány már hetekkel ezelőtt értesült arról az alkotmánybírósági határozattervezetről, amely megsemmisítené a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény több pontját, de egyelőre nem kezdtek hozzá a válaszlépés kidolgozásához. Egy kormányzati tisztviselő szerint a törvény előkészítésekor próbáltak odafigyelni az alkotmányossági szempontokra, így nem készült vészforgatókönyv egy elutasítás esetére.

A feltehető alkotmányos aggályok miatt eleve többlépcsős pontosítások után született meg tavaly novemberben a magán-nyugdíjpénztári törvénynek az a változata, amelyet decemberben elfogadott a parlament. A módosítás logikája az volt, hogy a járulékfizetésért cserébe a jogszabályok szerint később valamilyen szolgáltatásra lesz jogosult a befizető, a hozzájárulás azonban formálisan adónak minősül, adóért pedig közvetlenül nem jár ellenszolgáltatás. Ha a tervezetből végül határozat is lesz, az hozzávetőlegesen százezer volt pénztártag szempontjából lehet kedvező. A nyugdíjkassza kiadási oldalán ugyanakkor csak fokozatosan generálhat újabb lyukakat.