Jöhet az új támogatott hitel

Elkészült, és egyeztetés alatt áll annak a kormányrendeletnek a tervezete, amely az állami támogatás mellett nyújtott lakáshiteleket szabályozza majd – tudta meg a Világgazdaság. Így – amennyiben az egyeztetési folyamat nem húzódik el – a rendelet már ebben az évben hatályba léphet, és felválthatja a 2009 óta érvényben lévő, a Bajnai-kormány nevéhez fűződő jogszabályt.

Lapunk értesülései szerint az új támogatott hitel megjelenése nem okoz majd súlyos terheket a lakástámogatásra még az idén is bő 120 milliárdot költő költségvetésnek: új lakásoknál 10 millió, használt ingatlanoknál 6 millió forint lesz a maximálisan igénybe vehető hitelösszeg. Az adósok helyzetét az állampapírhozamhoz kötődő kamattámogatással igyekeznek segíteni, és a konstrukció – elődeihez hasonlóan – csak egy kölcsönnél vehető majd igénybe: vagyis az igénylőnek még élő állami támogatású hitele nem lehet. A rendelet újdonsága az eddigiekhez képest, hogy két új kedvezményezetti csoport is megjelenik: így támogatják majd azokat a lakásvásárlókat, akik problémás hitellel terhelt ingatlant vesznek át, és azokat is, akik pénzügyi helyzetük rendezése érdekében kisebb lakásba kívánnak költözni.

Bár az új támogatott konstrukció – az ismert paraméterek, és a makrogazdasági környezet tükrében – biztosan nem forgatja fel a hazai lakáspiacot, a jelenleg érvényben lévő változathoz képest több szempontból is jelentős előrelépést jelent. A most hatályban lévő rendeletben ugyanis komoly korhatárbeli megkötések vannak: 35 év a felső határ az igénylésnél, a legalább két gyermeket nevelőknél pedig 45 év. Erősen korlátozott a felhasználási cél is: az igénylőnek csak új lakás vásárlására, illetve építésére, vagy felújításra lehet felhasználni a kölcsönt. A hitel maximális összege Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 12,5 millió, egyéb településeken pedig 10 millió forint lehet, felújításnál pedig 5 millió forint a limit. A kamattámogatás az állampapír-referenciahozamhoz kötött, mértéke a felhasználás céljától, illetve az igénylő körülményeitől függ. A támogatott időszak legfeljebb 20 év lehet.

A takarékossági okokból meglehetősen szűkre szabott támogatotti kör miatt az adósok enyhén szólva nem is tolongtak a bankoknál: a hitelintézetek beszámolói szerint bankonként évente néhány tucat fogyott a fiatalok életkezdését megkönnyíteni hivatott kölcsönből.

A most elkészült rendelettervezet viszont a jelek szerint erősen épít a kormány mellett működő Otthonteremtési Tanácsadó Testület által összeállított vitairatban foglaltakra. Abban ugyanis hasonló összeghatárokat fogalmaztak meg az új és használt lakásokra, és szintén szerepelt benne a problémás hiteladósok ingatlanát megvásárló igénylők plusz támogatásának javaslata is. (A testület egyébként a vállalható (illetve belátható) költségvetési terhek érdekében 5 éves támogatási időszakra tett javaslatot.)

Az új támogatott hitel megjelenése mindenesetre biztosan nem lesz ellenére a hazai hitelintézeteknek. A piacon mára gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált forinthitelekből mindössze 15-20 milliárd forintnyi fogy havonta, amely éppen az 1500 milliárd körüli, hazai devizában nyilvántartott állomány hozzávetőleges szinten tartására elég. Így a lakosságnál lévő lakáshitel-állomány nagyságát jelenleg leginkább a forint svájci frankkal szembeni árfolyammozgása határozza meg: a devizakölcsönök mennyisége ugyanis – a folyamatos törlesztések ellenére – a hazai deviza gyengélkedése miatt még egy kicsit növekedett is év első hét hónapjában.