Spanyolországban ugyan jelentős érdeklődés mellett sikerült 3,16 milliárd euró értékben eladni egy- és másfél éves lejáratú állampapírokat, cserébe azonban 5,022, illetve 5,159 százalékos hozamokat kellett bevállalnia az államnak – a Reuters adatai szerint ilyen magas hozamszintre utoljára 1997-ben volt példa. Jelentősen romlott a helyzet a másodlagos piacokon is, ahol a tízéves spanyol államkötvények yieldjei átlépték a 6,3 százalékot, alig elmaradva az euróövezeti csúcsnak számító 6,46-os értéktől. Rekordhozamokat, 3,6, illetve 4,8 százalékot regisztráltak a hasonló lejáratú francia és belga állampapíroknál is, Olaszországban pedig egy időre ismét 7 százalék fölé kúszott ez a mutató.
Elemzők szerint a jelentős növekedés jelzi: a befektetők az olasz helyzet éleződése láttán egyre kevésbé bíznak abban, hogy az uniós vezetők sikerrel tudják majd kezelni az euróövezeti válságot, és tartanak attól, hogy a krízis más, szintén sérülékeny gazdaságokat is beszippanthat. Ezzel párhuzamosan fokozhatták tevékenységüket a spekulánsok is, akik a piacok volatilitását gerjesztve és kihasználva próbálnak nagy nyereségre szert tenni.
További bizonytalansági tényező, hogy Spanyolország politikai felfordulás előtt áll: a hétvégén parlamenti választások lesznek, amelyek a közvélemény-kutatások szerint az ellenzék győzelmét hozzák. A következő piaci teszt holnap várható, amikor Madrid mintegy négymilliárd eurót kíván felvenni a tőkepiacokon tízéves államkötvények kibocsátásával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.