Az új támogatott kölcsönök sem hoznak javulást a lakáshitel piacon

A tavalyi év sem hozott jelentős élénkülést a hazai lakáshitel-piacon. Bár a 2011-ben folyósított új kölcsönök mennyisége a megelőző évi 173 milliárd után már 225,5 milliárd forintot tett ki, tényleges növekedésről feltehetően nincs szó, hiszen a kedvezményes végtörlesztést hitelből megoldó devizaadósok több tízmilliárddal srófolták fel az állományt. (A kiváltó lakáshitelek mennyiségére vonatkozóan nincsen pontos szám: a pénzügyi felügyelet adataiból annyi derül ki, hogy a lakáscélú és szabad felhasználású hitelekből összesen 88,5 milliárd forintnyit folyósítottak a devizahitelek végtörlesztésének finanszírozására a pénzügyi szolgáltatók.)

2011-ben viszont jelentősen emelkedett a forint alapú lakáshitelek ára: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint míg 2010 végén 8,41 százalékon állt az átlagos kamatláb, addig tavaly decemberben már csaknem 120 bázisponttal magasabb, 9,60 százalékos szinten volt. A drágulás persze nem meglepő, leginkább a piaci feltételek változására (a jegybanki kamatemelésekre) vezethető vissza. Ennek nyomán jelentősen emelkedtek az elérhető teljes hiteldíjmutatók (THM-ek) is: a banki termékek összehasonlításával foglalkozó portál, a BankRáció adatai szerint többnyire 12-16 százalék között mozognak.

A piaci várakozások szerint arra sincs sok esély, hogy komoly mértékű élénkülés következzen be a hitelek piacán. A kereslet ugyanis változatlanul alacsony, és a következő hónapokban várhatóan a makrogazdasági környezet sem kedvez majd a növekedésnek. A már elfogadott, de még az EU jóváhagyására váró lakástámogatási rendeletnek pedig korlátozottak lehetnek a hatásai, hiszen több elvárást is megfogalmaz az igénylőkkel szemben.

Így például új lakásoknál 10 millió, használt ingatlanoknál 6 millió forint lesz a maximálisan igénybe vehető hitelösszeg, ami némileg leszűkíti a potenciális igénylők körét. Az adósok helyzetét az állampapírhozamhoz kötődő kamattámogatással igyekeznek segíteni, és a konstrukció – elődeihez hasonlóan – csak egy kölcsönnél vehető majd igénybe: vagyis az igénylőnek még élő állami támogatású hitele nem lehet. Fontos az is, hogy a hitel mellé adott kamattámogatás - a viselhető költségvetési hatások érdekében - csak öt évig jár, és mértéke fokozatosan csökken majd. A már január elseje óta igényelhető "szocpol"-tól szintén nem várnak drámai hatást a szakértők, bár az új lakások piacán lehet némi erősítő szerepe.

Apad az állomány

A hazai háztartásoknál lévő lakáshitel-állomány 4243,2 milliárd forintot ért el 2011 végén, amely hozzávetőlegesen 110 milliárddal marad el az egy évvel korábbitól - derül ki a jegybank statisztikáiból. A végtörlesztés, illetve hitelátváltás ellenére ugyanakkor még mindig igen magas, 62,5 százalékos az idegen fizetőeszközben denominált kölcsönök aránya, a forintban fennálló kölcsönöké pedig nem éri el az 1600 milliárd forintot sem.