Év eleji száguldás a tőzsdén

Az idei év első két hónapjában 13,6 százalékkal, 19 286,54 pontra nőtt a BUX. A mutató januárban 11, februárban 2 százalékkal emelkedett. Az öt legfontosabb részvény közül egyedül az Egis papírjai gyengültek. Az FHB és az OTP részvényei több mint 20 százalékkal erősödtek, a Richter, az MTelekom 11–15 százalékkal drágult, a Mol viszont csak kevesebb mint 8 százalékkal.

Nem egyedi történetek, hanem a kedvező tőkepiaci hangulat miatt volt általános áremelkedés a magyar részvénypiacon – mondta lapunknak Gyurcsik Attila, a Concorde elemzője. Szerinte az év eleji fellendülés fő oka, hogy a világ jegybankjai kötvényvásárlásokkal és a kereskedelmi bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel növelik a pénzkínálatot. A hitelintézetek az így szerzett forrásokat elsősorban államkötvények vásárlására fordítják. A kötvények iránti kereslet növekedése a kamatok csökkenéséhez és a részvényektől elvárható hozamok mérséklődéséhez vezet. Utóbbi miatt emelkedtek a részvényárak.

A Concorde elemzője szerint a tőkepiaci hangulatot a likviditás növelésének híre önmagában is javította. A nagyobb likviditás miatt a piaci szereplők már sokkal kevésbé látják az esélyét annak, hogy valamelyik európai uniós ország fizetésképtelenné váljon. Ezért jelentősen megnőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Emiatt a fejlődő országok piacain sokkal meredekebb volt a részvényárak emelkedése, mint a fejlett országokban. Mivel Magyarországot az átlagosnál is kockázatosabb piacnak tekintik, itt a növekedések és a zuhanások is nagyobbak szoktak lenni.

A magyarországi részvények drágulásának az is előfeltétele volt, hogy az év elején a kormány kompromisszumkészebbé vált arra, hogy megállapodjon a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval egy hitelcsomagról – tette hozzá Fazakas Péter, a Buda-Cash elemzője. Szerinte a magyar részvények árfolyamának alakulása a jövőben is erősen függ majd a hitelkeretről folyó tárgyalásoktól.

A kormány kompromisszumkészebbé válásának fő nyertese a tőkepiacon az OTP Bank és az FHB Bank – mondta a Buda-Cash elemzője. A két hitelintézet részvényei ugyanis több mint 20 százalékkal drágultak az év első két hónapjában. Egyébként is a banki papírok áraiban szokott a legjobban visszatükröződni az egész gazdaság jövőjének a megítélése. Az ország finanszírozhatóságával kapcsolatos kilátások javulása miatt bankok hitelportfóliója is kevésbé romlik majd a vártnál.

A Richter átlag feletti drágulását Fazakas Péter szerint az okozta, hogy a gyógyszergyár egy sikeres teszt után új készítménynyel, a cariprazine-nal jelenhet meg. Az új szer bevezetéséből származó bevétel- és nyereségnövekedés pedig nemcsak ellensúlyozza, de felül is múlja a gyógyszerkassza várható szűkítéséből származó bizonytalanságot. Az Egisnél viszont nincs olyan történet, amely ezt a kockázatot ellensúlyozza. Ráadásul a társaság bevételének nagyobb része származik belföldről. Ez indokolhatja az árfolyam év eleji csökkenést.

A Mol drágulása a világpolitikai kockázatok miatt emelkedett a piaci átlagnál kisebb mértékben – véli Török Bálint, a Concorde elemzője. A cégcsoport üzemi eredményét 10–15 százalékkal, éves szinten mintegy 50 milliárd forinttal csökkenti ugyanis, hogy horvát leányvállalata, az INA nem folytathatja az olajkitermelést Szíriában. Emellett a kockázatokat jelzi, hogy a cég pakisztáni érdekeltségét is támadás érte.A Magyar Telekom papírjai januárban alig, februárban viszont több mint tizedével drágultak. Deáki Péter, a Concorde elemzője azzal magyarázza, hogy az év második hónapjában oszlottak el a távközlési társaság várható osztalék körüli bizonytalanságok.

Eltérően ítélik meg a magyar részvénypiac jövőjét a lapunknak nyilatkozó elemzők: Gyurcsik Attila szerint néhány héten belül idei csúcspontjához érkezik a tőzsdeindex, utána visszaesés várható. Az elemző szerint ugyan egyes részvényeknél előfordulhat áremelkedést előíidéző történetek, általában viszont nagyobb fantáziát lát a vállalati kötvényekben. Fazakas Péter viszont lassú áremelkedésre számít az év hátra lévő részében.

Világgazdaság - Giczi József -->