Simor az 1 forintos fizetés felajánlásáról: nem reagált a kormány

A Monetáris Tanács megítélése szerint idén a gazdaság lényegében stagnál, és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az elkövetkező időszakban elmarad potenciális szintjétől. Az áfát és a jövedéki adót érintő intézkedések, valamint a 2011 második felében bekövetkezett olajáremelkedés és árfolyamgyengülés érdemben növelik a fogyasztóiár-indexet, hosszabb távon azonban a gyenge kereslet inflációt mérséklő hatása érvényesül.

A fogyasztói árak az év első hónapjaiban az MNB decemberi előrejelzésénél nagyobb mértékben növekedtek, ami részben az indirektadó-emelések vártnál erőteljesebb begyűrűzésére, részben az inflációs alapfolyamatok emelkedésére utal. A visszafogott belső kereslet ellenére a romló profithelyzetű vállalatok részben átháríthatják a gyenge árfolyam és emelkedő nyersanyagárak költségeit. Ez utóbbira utal, hogy az adószűrt maginfláció januárban és februárban is emelkedett. Az indirektadó-emelések hatásának kifutása után azonban a Tanács megítélése szerint az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat meghatározóvá a fogyasztói árak alakulásában, de kiemelt figyelmet kell fordítani az emelkedő olajárakból fakadó inflációs hatások alakulására.

A lakosság reáljövedelme a következő időszakban jelentősen csökken, így gyengül a fogyasztás, visszafogott beruházási aktivitás várható. Szintén visszafoghatja az idei belső keresletet a szükségszerű költségvetési kiigazítás. Miközben a nemzetközi pénzügyi kockázat javult, Magyarország kockázata emelkedett, ennek eredőjeként összességében nem változott az ország kockázati megítélése.

Kérdésre válaszolva Simor András elmondta: az alapkamat csökkentésére akkor van lehetőség , ha az országkockázat jelentősen csökken, illetve több negyedéven keresztül javulás látható az infláció tekintetében. Szintén kérdésre válaszolva a jegybank elnöke elmondta: az induló hitelprogram keretében korlátlan eszközmennyiséget nyújtanak a bankoknak, a későbbiekben szükség esetén korlátozzák az elérhető eszközöket. Hozzátette: a bankoknak egyre több forinteszközre van szükségük, a pénzintézetek egyre nagyobb mértékben fordultak swapokhoz, ezért növeli az új, kétéves eszközzel az MNB a szektor biztonságérzetét.

2010 szeptemberétől 2013 májusáig szól a Simor András jegybank elnöki fizetéséről való lemondására vonatkozó felajánlás, de ezzel kapcsolatban a mai napig nem kapott választ a jegybank elnöke.

A jegybank nem kommentálja a devizakötvény kibocsátásra vonatkozó találgatásokat, miután a kormány közleményben egyértelművé tette, hogy csak az EU-IMF megállapodást követően tervezi ezt a lépést. És mivel kockázati megítélésünk várhatóan javul az IMF-megállapodás után, nem is lenne értelme előtte drága finanszírozásért kimenni a piacra. Az MNB hangsúlyozta, hogy nem véleményezi a kormánynak az EU-IMF megállapodással kapcsolatos hozzáállását.