Kárrendezés autóbalesetnél: az összes buktató és tudnivaló

Ma már egyetlen biztosító sem engedheti meg magának, hogy ne szűrje ki a visszaélésre gyanút adó káreseteket, ami a kárrendezést összességében a korábbinál szigorúbbá és sok esetben nehézkesebbé tette. Az ügyfelek észrevételei alapján a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) az alábbiakban összefoglalja, hogy mire érdemes odafigyelni, hogy a kárrendezés során gördülékenyen, probléma nélkül jussunk hozzá a nekünk járó biztosítási összeghez.
 
Helyszíni buktatók

Baleseti bejelentő – fontos, hogy az autónkban mindig tartsunk néhány nemzetközi (a köznyelvben a színe alapján ’kék-sárgának is nevezett) baleseti bejelentőt, így akár több szereplőt érintő eseményt is hiánytalanul le tudunk dokumentálni a biztosítók által elvárt formában. A helyszínen készségesnek tűnő károkozó később megváltoztathatja álláspontját, ezért fontos, hogy egyértelműnek tűnő esetekben is írásban külön is kérjünk tőle nyilatkozatot a bejelentő 14. megjegyzés pontjában arról, hogy a balesetben elismeri a felelősségét.

A baleseti események nagy részében a felek rendőr közreműködése nélkül is rendezni tudják a szükséges teendőket. Három esetben azonban mindenképpen hívjunk rendőrt a helyszínre:

Kárbejelentés

Ne csússzunk a határidővel – Ha csak tehetjük, a kárt 2 munkanapon belül jelentsük a biztosítónak (vagy a vele kapcsolatban álló szakszerviznek). Mindez nemcsak azért fontos, hogy a folyamatot elindítva mielőbb a pénzünkhöz és a megjavított autónkhoz jussunk, hanem amiatt is, mert a késlekedés – főként, ha több sérülés is van az autón – felvetheti a gyanút, hogy egyes károk nem is a baleset időpontjában keletkeztek. Ez pedig az ügyintézés további elhúzódását, rosszabb esetben a kárigény egy részének elutasítását is eredményezheti.

Hiányos dokumentáció – A biztosítót ugyan jogszabály kötelezi arra, hogy három hónapon belül mindenképpen meghatározza a kárösszeget, ám az óra csak akkor kezd ketyegni, ha valamennyi, a biztosító és szerviz által kért dokumentumot rendelkezésre bocsátottunk. A kárügyintézés elhúzódásának ez a leggyakoribb oka. Cégek esetén sokszor egy hiányzó bélyegző, ÁFA-nyilatkozat vagy az aláírási címpéldány másolatának hiánya is akár hetekre megakaszthatja a folyamatot.
 
Kárösszeg megállapítása

Vagyoni és nem vagyoni kártérítés – A balesetben nem csupán a jármű sérülhet. A biztosító személyi sérülés vagy egyéb vagyontárgy (ruházat, poggyász, szemüveg, stb.) károsodása esetén is köteles jótállni. Kevesen tudják, de ha a jármű igazolhatóan pótolhatatlan a javítás idejére, a kölcsönzött bérautó díját is térítenie kell. Mindehhez azonban ezeket a kárigényeket is egyértelműen jeleznünk kell a biztosító felé.

Nem köt a rendőrségi jegyzőkönyv sem – A biztosítónak jogában áll a károsult vétlenségéről kiadott rendőrségi igazolás ellenére is elutasítani a kárigényt, vagy kármegosztást megállapítani. Ezért is különösen fontos a baleset megfelelő dokumentálása, komplikált helyzetben emiatt ne habozzunk a bennünket képviselő alkusz tanácsát is kikérni.

Totálkár

Gyakori probléma a roncsérték meghatározása is. A biztosítók által meghatározott értéken ugyanis gyakran nem sikerül a roncsot értékesíteni. Ebben az esetben azt kell elérni, hogy a biztosító vagy segítsen a vele szerződő kereskedőkön keresztül a megadott roncsértéken eladni az autót, vagy térítse meg a roncsra beszerzett ajánlatok és a megállapított roncsérték különbözetét.

Avultatás

Megkerülhetetlen biztosítási alapelv, hogy a károsult nem gazdagodhat a káresemény kapcsán. Ez vonatkozik a beépített alkatrészekre is, vagyis például öreg autó esetén egy alkatrészcsere során sem fizeti ki a biztosító az alkatrész teljes vételárát, csupán annak avultatott mértékét. Ebben a tekintetben – ha cascóra rendezzük a kárt – az önrészen kívül mindig számítanunk kell arra, hogy az avulás mértékét is nekünk kell fizetnünk.