Az MTI tudósítása szerint Asztalos László, a CIG Életbiztosító felügyelőbizottsági tagja úgy számolt, hogy a biztosítási adó felét hárítják át a biztosítók az ügyfelekre, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni.
Ezt részben ellensúlyozhatná a társaságok számára a piacbővülés, amire Horváth Béla, a CIG Életbiztosító igazgatósági elnöke az egészségügyi területen lát lehetőséget. Kifejtette, a fejlett európai országokban az egészségügyi kiadás 15–25 százalékát finanszírozzák a magánbiztosítók, ami hasonló arány esetén Magyarországon évi 300–500 milliárd forintos piacot jelentene a biztosítóknak.
Az állam azzal már megnyitotta az egészségügyi szolgáltatást nyújtó piacot, hogy a cégek adómentesen köthetnek ilyet alkalmazottaikra. Az egészségügy a következő években többlet állami forrásra nem számíthat, így csak a biztosítók tudnak friss tőkét vinni a rendszerbe – idézte a vitában elhangzottakat a távirati iroda.
A biztosítók helyzetét nehezíti, hogy meg kell felelniük az EU megemelt szolvenciakövetelményeinek, amely magasabb tőkeigénnyel jár. A Solvencia II. – a biztosítási ágazat számára kidolgozott új szabályozó rendszer – kötelezettségei miatt a CIG Pannónia Életbiztosító tőkéjét 4 milliárd forinttal kell megemelni ez év őszéig. A vezetőség hazai és nemzetközi pénzintézetekkel tárgyal a tőkebevonásról – mondta Horváth Béla.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.