Gondban a magyar brókerek

Ötven százalékkal alacsonyabb az idén a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) forgalma, mint tavaly. Ezt a brókercégek is megérzik, a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az első félévben a befektetési szolgáltatások bevételei a teljes szektorban nem érték el a 13,7 milliárd forintot, ami 2005 óta nem látott mélypont.

A szektorban felhalmozódott adózott eredmény alig érte el az 1,4 milliárd forintot, ilyen kis profittömeg a 2003 óta vezetett felügyeleti statisztika szerint még sosem volt a szektorban.
A pesti tőzsde forgalmának fellendülésére akkor lenne esély – mondja Szécsényi Bálint, az Equilor vezérigazgatója, és a Budapesti Értéktőzsde alelnöke –, ha az általános gazdasági kilátások is nőni kezdenének, illetve abban az esetben, ha új, esetlegesen állami cégeket is bevezetnének a parkettre.

Emellett növelheti persze a forgalmat az is, ha jövő év vége felé bevezetik a Xetra kereskedési platformot, ami új szekciótagokat hozhat a BÉT-re, a növekvő forgalom azonban nem feltétlenül a magyarországi brókercégeknél csapódik majd le, sőt többen attól is tartanak, hogy ha egyes nagy külföldi befektetési bankok közvetlen hozzáférést kapnak a magyar piachoz, tovább csökkenhet majd a jutalékbevételük.

Magyarországon 2011 végén a PSZÁF adatai szerint 24 befektetési szolgáltató volt a piacon, közülük kilencnek már tavaly is negatív volt az adózás utáni eredménye. A szakértők szerint a jelenlegi forgalom és profittömeg mellett kérdéses lehet, hogy ezek mindegyike képes lesz-e fennmaradni, ahogy az is, hogy lesz-e elég pénzük a cégeknek arra, hogy az új kereskedési platformot egyáltalán bevezessék.

Várhatóan nem fogja minden cég bevezetni a Xetrát – mondja Tordai Péter, a KBC Securities lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint főképp a nagyobb szolgáltatók engedheti meg maguknak az esetenként több tízmillió forintot felemésztő fejlesztést, a többiek valószínűleg a tőlük megvásárolt kapcsolatokon keresztül kereskednek majd a parketten. Akár még a bankok illetve a banki hátterű értékpapír-forgalmazók között is lehetnek olyanok, akik nem kezdenek bele a nehezen megtérülő fejlesztésbe, ha a piaci forgalmuk ezt nem indokolja.

Az új kereskedési rendszerhez történő kapcsolódás magas költsége és a csökkenő forgalom felgyorsíthatja a piacon a konszolidációt – állítja Tordai. A brókercégek illetve ügyfél állományok összeolvadásának többféle módja is elképzelhető, lehet, hogy egyesek csak a Xetrához (és az egyéb nemzetközi piacokhoz) való hozzáférést bérlik majd a nagyobb versenytársaiktól, de az is előfordulhat, hogy a brókercégek egy része felszámolja a háttérirodáit, az ügyfélállományt pedig – lehetőleg az őket kiszolgáló brókerekkel együtt – megpróbálja majd eladni egy versenytársnak. Emellett előtérbe kerülhetnek az ügynöki típusú együttműködések, és előfordulhatnak cégbezárások is.

Életképesek azok a brókercégek maradhatnak a piacon, amelyek diverzifikált piacon dolgoznak – mondja Szécsényi Bálint. Az Equilor például három lábon áll, Budapesten, Prágában és Varsóban is teljes jogú tag a tőzsdéken. A Concorde-nál eközben a privátbanki üzletág megerősítésével próbálják a bevételeket fokozni, a brüsszeli központú KBC Securities csoport pedig a szolgáltatásainak diverzifikációjában hisz és más brókercégeknek is igyekszik szolgáltatásokat nyújtani.

Drasztikus forgalomesés
A Budapesti Értéktőzsde szekciótagjainak forgalma drasztikusan lecsökkent tavaly óta. 2011-ben az első kilenc hónapban csaknem 6 ezer milliárd forint értékben kötöttek ügyleteket az azonnali részvénypiacon, az idén ugyanebben az időszakban a 3,7 ezer milliárd forintot sem érte el a forgalmuk.

A teljes forgalom tavaly még 6374 milliárd forint volt az azonnali piacon, az idén már alig érte el a 3800 milliárdot. A legnagyobb forgalmú brókercég az Erste Befektetési Zrt., amelynek ügyfelei 553 milliárd forint értékben kereskedtek részvényekkel, tavaly azonban a rajtuk keresztül lebonyolított részvényforgalom még az ezer milliárd forintot is bőven meghaladta.
A statisztikák szerint az úgynevezett „egyéb részvények”, vagyis a kárpótlási jegyek, befektetési alapok, certifikátok, jelzáloglevelek és vállalati kötvények forgalma nagyjából a tavalyihoz hasonló szinten maradt, az állampapíroké viszont a töredékére csökkent. Ez utóbbi viszont jó hír, állampapírokkal ugyanis jellemzően csak az OTC-piac befagyása idején kereskednek a tőzsén.